Klímacsúcs - elmozdulnak a holtpontról?

Koppenhága |

<p>A koppenhágai klímacsúcs tárgyalásai csütörtökön kimozdultak a holtpontról, több reményt keltő hír látott napvilágot. A tárgyalási patthelyzet annak köszönhetően oldódott fel nem sokkal dél után, hogy a delegációk új munkacsoportokban folytatták a tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig egy 100 milliárd dolláros klímavédelmi alap felállítására tett javaslatot.</p>

Az Európai Unió az áttörés reményében csütörtök estére összehívta a legnagyobb országok képviselőit. Eközben valószínűleg hajnalig tartanak az állam- és kormányfői beszédek a plenáris ülésen, ahol a magyar miniszterelnök is felszólal.
    "Kérem vigyázni, az ajtók záródnak, a szerelvény újra indul, mindenki kapaszkodjon" - érzékeltette a délelőtt még teljes kudarccal fenyegető tárgyalások fellendülését Yvo de Boer, az ENSZ éghajlatváltozási ügyekért felelős vezető tisztségviselője. "Még mindig hiszek abban, hogy sikerrel zárulhat a konferencia... A következő 24 óra lesz a döntő" - tette hozzá a világszervezet klímavédelmi főfelelőse.
    A reggeli sajtóhírek még arról szóltak, hogy a dán és a kínai kormány sem lát már esélyt egy átfogó éghajlatvédelmi megállapodás elérésére, a konferencia legjobb esetben egy zárónyilatkozattal zárulhat. Később Jü Csing-taj (Yu Qingtai), Kína klímaváltozási különmegbízottja cáfolta a Reuters értesülését, és hangsúlyozta: nem adták fel a reményt egy "erős egyezség" elérésére. A dán kormány sem erősítette meg a felröppent sajtóhírt.
    Yvo de Boer koradélután már arról számolt be, hogy a konferencia új lendületet vett, amikor a delegációk az EU javaslatára két munkacsoportot alakítottak. Az egyik a Kiotói Jegyzőkönyv alapján dolgozik egy megállapodás-tervezet szövegezésén, a másik pedig egy olyan egyezmény összeállítására törekszik, amely az Egyesült Államokra és a fejlődő országokra vonatkozik.
    Négy kulcskérdés ugyanakkor továbbra is nyitott. Nincs egyetértés a fejlődő országoknak biztosítandó klímavédelmi támogatás mértékéről, nem állapodtak meg arról sem, hogy az ipari államok milyen mértékben fogják vissza üvegházgáz-kibocsátásukat, nem világos, hogy miként kellene ellenőrizni és nyilvántartani a kibocsátás alakulását a fejlődő országokban, végül abban sincs konszenzus, hogy milyen jogi formába foglalják mindazt, amiben sikerül megállapodni - emelik ki a koppenhágai beszámolók.
    Csütörtök délután vettek ismét lendületet a tárgyalások. A holtpontból való elmozduláshoz az is hozzájárult, hogy Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere bejelentette: országa hajlandó hozzájárulni egy hosszú távú alaphoz, amely évi 100 milliárd dollárral támogatná a fejlődő államok klímavédelmi törekvéseit. Hillary Clinton nem részletezte, hogy az USA mekkora összeggel kíván hozzájárulni a javasolt alaphoz, mint ahogy arról sem mondott semmi konkrétumot, hogy a 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó, fejlődőknek nyújtandó gyorstámogatásba mennyit adnának bele.
    Az USA külügyminisztere továbbá a klímavédelmi lépések "átláthatóságának" feltételhez kötötte országa felajánlását. Ez gyakorlatilag arra vonatkozik, hogy a fejlődő országok járuljanak hozzá kibocsátás-csökkentési lépéseik nemzetközi ellenőrzéséhez. E feltételt később a Fehér Ház is megerősítette. Kína és India azonban eddig elzárkózott ettől, mert szuverenitásuk megsértését látják a feltételben. Némi közeledést mutathat ugyanakkor Ho Ja-fej (He Yafei) kínai külügyminiszter-helyettes reakciója: "Kína kész minden olyan dialógusra és együttműködésre, amely nem tolakodó, és nem sérti meg Kína szuverenitását".
    A 100 milliárd dolláros összeg megegyezik Gordon Brown brit kormányfő korábbi felvetésével, ugyanakkor jóval elmarad a több száz milliárd dollárra rúgó szakértői becslésektől és a fejlődők által követelt 350 milliárd dollár körüli összegtől (leszámítva Afrikát, mely már korábban jelezte, kiegyezne a 100 milliárd dolláros felajánlással).
    Előrelépés történt a 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó klímavédelmi gyorstámogatás ügyében: Japán szerdán késő este bejelentette, hogy három év alatt összesen 15 milliárd dollárral járulna hozzá az alaphoz. A japán ajánlat nagyvonalú: jóval meghaladja a korábban valószínűsített 10 milliárdos összeget, és a Európai Unió által múlt pénteken bejelentett mintegy 10,5 milliárd dolláros ajánlatot. Így összesen már több mint 25 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az alapba, miközben az ENSZ becslése szerint összesen 30-36 milliárd dollárra lenne szükség.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?