Kasza József marad a VMSZ elnöke

Belgrád. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége tegnap nem fogadta el Kasza József pártelnök lemondását. Kasza hétfőn jelentette be, hogy felajánlja a párttestületnek lemondását, mert az Együtt a toleranciáért nevű koalíció – amelynek a VMSZ is a tagja volt – a vasárnapi, idő előtti választáson nem jutott be a parlamentbe.

A 19 szerbiai kisebbségi és regionális pártot tömörítő választási szövetségnek a VMSZ volt az egyik megalapítója és meghatározó pártja. A köztársasági választási bizottság adatai szerint – a voksok 95 százalékának feldolgozása alapján – a választási szövetség a szavazatok 4,28 százalékát kapta, vagyis nem jutott be a parlamentbe. A kudarc okát Kasza elsősorban abban látja, hogy Belgrádban, illetve Szerbia középső részén nagyon kevesen szavaztak a koalícióra. A többpártrendszer bevezetése óta most első ízben fordult elő, hogy a lakosság majd harminc százalékát kitevő kisebbségek – közöttük a vajdasági magyarok – parlamenti képviselet nélkül maradtak, és a törvényhozás nemzetiségi összetételében homogén lett.

Kasza szerint pártjának ezentúl a parlamenten kívül kell képviselnie a vajdasági magyarság érdekeit, ami az eddigieknél is több erőfeszítést követel tőle. A pártelnök egyelőre nem kívánt nyilatkozni a VMSZ jövőbeni terveiről.

A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke szerint a választások után nagyon nehéz lesz kormányt alakítani, sőt az is elképzelhető, hogy nem is alakul meg a kabinet. Ha mégis sikerül a kormányalakítás, az új kabinetnek nem lesz könnyű feladata, instabil politikai környezetben kell majd tevékenykednie, ezért nem is lesz hosszú életű.

Kasza úgy véli, a parlamenti választás után lassulni fog a reformfolyamat, és feszültté válhat az ország viszonya a nemzetközi közösséggel. A Dnevnik című újvidéki lapnak adott tegnapi interjújában kijelentette: a Szerb Radikális Párt fölényes győzelme válasz a kormányzó pártkoalíció, a DOS teljesítetlen ígéreteire. Szerinte a DOS, amelynek a VMSZ is tagja volt, az elmúlt három évben rendkívüli eredményeket ért el, de ez mégsem elégítette ki a polgárokat. Kasza eljátszadozott azzal a gondolattal, talán érdemes lenne hatalomhoz juttatni a radikálisokat, hogy megmutassák végre, mire képesek. Emlékeztetett arra, hogy a radikálisok már voltak hatalmon és a szakadékba taszították Szerbiát, ahonnan a DOS vonszolta ki az országot.

Bíró Miklós ismert újvidéki filozófiaprofesszor, az NS Media nevű közvélemény-kutató intézet főmunkatársa ugyanennek a lapnak kijelentette: fiaskót szenvedett a polgári eszme, amely tolerálja a regionális és nemzeti különbözőségeket, de a választás „abszolút vesztese” a vajdasági autonómia. Rámutat arra, hogy egyetlen vajdasági párt sem került be a parlamentbe, de a demokratikus tömbből való, parlamentbe jutott pártok közül csak kettő (a Demokrata Párt és a G17 Plus) száll síkra a tartományi autonómia valamilyen formájáért. A Szerbiai Demokrata Párt kimondottan autonómiaellenes. Bíró szerint a szerbiai kisebbségek kis számban szavaztak az Együtt a toleranciáért nevű pártszövetségre. Szerbiában 750 ezer szavazásra jogosult „kisebbségi” polgár él, viszont a pártszövetségre csak 160 ezren adták voksukat, s a szavazatok többségét Kasza József hozta.