Johnson állítja, nem vezette szándékosan félre a parlamentet

 Johnson a képviselői előjogokat szabályozó alsóházi szakbizottság estébe nyúló, csaknem négyórás meghallgatásán elismerte, hogy a korabeli előírások között szereplő távolságtartási kötelemnek nem mindig sikerült „tökéletesen” érvényt szerezni a Downing Streeten, de hozzátette, hogy a járványellenes előírásoknak legjobb tudása szerint mindig igyekezett eleget tenni.

„Kezemet a szívemre téve biztosíthatok mindenkit arról, hogy nem hazudtam az alsóháznak” – fogalmazott a nem egyszer emeltebb hangú vitává élesedő meghallgatáson a volt konzervatív párti kormányfő.

Johnson több ízben  is „elengedhetetlennek” nevezte azokat az összejöveteleket, amelyek a hosszú hónapok óta zajló vita középpontjában állnak. Hangsúlyozta azt a véleményét, hogy ezek munkaértekezletek voltak, amelyekre az akkoriban érvényben volt korlátozások is lehetőséget adtak.

A járvány és a korlátozások tetőpontján, 2020 júniusában tartott születésnapi partijáról is azt mondta, hogy „munkaszempontból ilyesmikre is szükség van”.

Boris Johnson tavaly júliusban jelentette be távozását a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután a kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére hozott általános tilalom ellenére ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak.

A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnököt a születésnapi parti miatt a rendőrség megbírságolta.

Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak.

A képviselői előjogok ügyében illetékes alsóházi szakbizottság – amely szerdán meghallgatta Johnsont – március elején 24 oldalas előzetes vizsgálati jelentést tett közzé. Ennek fő megállapítása szerint négy olyan alkalom is volt, amikor Johnson azt bizonygatta az alsóházban, hogy ezek az összejövetelek nem voltak törvénysértők, a bizonyítékok viszont arra vallanak, hogy a volt kormányfő e kijelentéseivel félrevezethette a képviselőket.

Boris Johnson a szerdai meghallgatás előtt 52 oldalas válaszdokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyben kifejti: semmiféle olyan irat nincs, amely azt bizonyítaná, hogy szándékosan vagy meggondolatlanságból félrevezette volna a parlamentet az összejövetelek ügyében.

A volt kormányfő a 15 ezer szavas dokumentumban közölte: elfogadja, hogy félrevezetők lehettek azok az alsóházi kijelentései, amelyek szerint a Downing Streeten minden esetben betartották a járványügyi előírásokat és útmutatásokat. Johnson hozzátette azonban, hogy ezeket a kijelentéseket jóhiszeműen, akkori legjobb tudása alapján tette, és soha nem állt szándékában a képviselők félrevezetése.

Johnson a szerda este véget ért bizottsági meghallgatáson is ezt az álláspontot hangoztatta.

Az alsóházi testület saját megállapításait és Johnson érvelését egybevetve várhatóan még nyár előtt végleges jelentést állít össze, amelyben szerepel majd az is, hogy a bizottság – ha elmarasztaló véleményre jut – milyen szankciókat javasol Johnsonnal szemben.

A végleges bizottsági jelentés tartalmának komoly a tétje, hiszen ha abban is az szerepel, hogy Boris Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet, a volt miniszterelnök képviselői mandátumát felfüggeszthetik vagy végleg vissza is vonhatják. Ez gyakorlatilag Johnson politikai karrierjének végét jelentené.