Jobboldali győzelmet várnak Izraelben

Saron kemény politikáját várhatóan megjutalmazzák a választók. Sokan Micnát okolják a Munkapárt mélyrepülése miatt. Reuters-felvételekAz Ariel Saron miniszterelnök vezette Likud tömb a kneszet 120 mandátumából 33-at szerezhet az eddigi 19-cel szemben. Az Izraeli Munkapárt 18-19 helyre számíthat, a legkevesebbre az 1949-es első választások óta. Jelentősen megerősödhet a középutas Sinui Centrumpárt, amelynek a jelenlegi hattal szemben akár 16 mandátuma is lehet. A Szefárdok Tora Őrzői (Sasz) nevű ultraortodox párt az eddigi tizenhét mandátumával szemben csak 11-et szerezhet. Mindebből az is biztos, hogy a Likud egyedül nem tud majd kormányt alakítani. A két nagy rivális párt vezetői vasárnap este befejezték választási kampányukat. Ariel Saron közölte, hogy győzelme esetén megpróbál minél szélesebb alapú kormányt létrehozni. Megismételte: ha Izrael biztonságáról van szó, nem hajlandó kompromisszumra. Ellenlábasa, a munkapárti Amram Micna azokat biztatta pártjának támogatására, „akik még reménykednek, és hiszik, hogy van kivezető út a reményvesztettségből”. Micna korábban elutasította az újbóli nagykoalíció lehetőségét a Likud és a Munkapárt között.

Közben újabb merényletek veszélyére figyelmeztette az izraeli katonai hírszerzés a katonaságot és a rendőrséget. A merényletekre főként ma, a választások napján lehet számítani – vélik a biztonsági szervek, mondván, így akarják a palesztin ellenálló szervezetek megzavarni, illetve az utolsó órákban is befolyásolni a választási eredményeket. Ugyanakkor számítani lehet arra is, hogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezetek bosszúakcióra készülnek több mint tucatnyi társuk vasárnap hajnali halála miatt. Egyébként tegnap 14-re nőtt a vasárnapi harcok palesztin halálos áldozatainak száma. Az izraeli hadsereg vasárnap hajnalban az elmúlt tíz év legnagyobb hadműveletét hajtotta végre a Gázai övezetben, amikor annak fővárosában, Gázában egy tucatnyi fegyvergyárat rombolt le. E gyárak védelmében a palesztinok fegyverrel fogadták az izraeli katonákat, s az így kialakult tűzharcban vesztette életét 13 palesztin, sokan pedig megsérültek, egyikük tegnap halt meg. Hogy megakadályozzák a palesztin merényleteket, az izraeli katonaság már vasárnap lezárta a palesztin területekről Izraelbe vezető átjárókat, a palesztin városok többségében kijárási tilalmat rendelt el, a két terület közötti jelképes határokra pedig közel 30 ezer katonát vezényelt ki. A katonaságnál és a rendőrségnél csak a betegek nem állnak szolgálatban, még az irodai dolgozókat is az utcákra rendelték.

Elbocsátottak az izraeli hírszerzéstől egy tisztet, aki lelkiismereti okokra hivatkozva megakadályozott egy palesztin célpont elleni támadást. Mint katonai források a Maarív című lapot tájékoztatták, a hadnagy, akinek kilétét nem fedték fel, azzal akadályozta meg az öngyilkos merényletre válaszul szánt izraeli csapást, hogy nem továbbította felettesei parancsát. Az izraeli hadsereg január elején hajtotta volna végre a támadást a palesztinok ellen. A tiszt arra hivatkozott, hogy a tervezett légicsapás ártatlan emberek, polgári személyek halálát okozta volna. A hírszerzéstől néhány nappal az eset után, felsőbb parancsra távolították el.

A hebroni műszaki egyetem zárva tartását három héttel, a hebroni egyetemét pedig hat hónappal hosszabbították meg tegnap az izraeli hatóságok. A két oktatási intézményt, amelyeknek csaknem hétezer hallgatója van, eredetileg január 15-én zárták be, az izraeli katonák és a zsidó telepesek elleni támadások megtorlásaként.