Janukovics exelnök adta ki a tűzparancsot

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő személyesen adott parancsot arra február 20-án, hogy a biztonsági erők nyissanak tüzet a kijevi tüntetőkre – jelentette tegnap az ukrán főügyészség. A jelentés szerint Janukovics saját hivatalán, a belügyminisztériumon és a nemzetbiztonsági szolgálaton (SZBU) keresztül adott ilyen utasítást. A nyomozás során fény derült arra, hogy tüntetőkre a Berkut nevű belügyi rohamegység fegyveresei lőttek az Ukrajna szálloda tetejéről. Tovább folyik a vizsgálat azokkal a hírekkel összefüggésben, hogy más kijevi épületek tetejéről is a tüntető tömegbe lőttek. A Berkut létrejötte óta az osztag tagjainak felhatalmazásuk volt lőfegyverek használatára is. Őrizetbe vették a feloszlatott ukrán különleges belügyi egység, a Berkut 12 tagját, akiknek a gyanú szerint közük volt a több tucat tüntető halálát okozó február 20-i kijevi orvlövésztámadáshoz. Az őrizetbe vettek között van a Berkutnak az az egységparancsnoka, aki alárendeltjeinek kiadta a támadáshoz használt lőfegyvereket. A hatalomváltást követelő tüntetők és a rendőrök között januárban és februárban történt kijevi összecsapásoknak több mint száz halálos áldozata és több száz sebesültje lett. A február 20-i jelentések szerint a kijevi Függetlenség tere közelében bevetett berkutos mesterlövészek nyakra és fejre célzott lövéseket adtak le a tüntetőkre, ami alapján valószínűsíthető, hogy nem oszlatásra, hanem szándékos emberölésre kaptak parancsot.

Vádaskodó titkosszolgálatok

Van alapunk feltételezni, hogy az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatársai részt vettek azoknak az úgynevezett terrorellenes műveleteknek a kitervelésében és végrehajtásában, amelyeket a kijevi Függetlenség terén hatalomváltást követelő tüntetők ellen hajtottak végre februárban – jelentette ki tegnap Valentin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője. Kijelentette, hogy az orosz titkosszolgálat 26 munkatársa vett részt közvetlenül a tömeggyilkosságokban. Moszkva visszautasította az SZBU állítását, amely szerint az orosz társszerv munkatársai részt vettek volna a tüntetők ellen végrehajtott gyilkos támadásokban. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB sajtóosztálya egy közleményben hangoztatta: „Legyen lelkiismeret-furdalásuk azoknak, akik (az SZBU-nál) ilyen bejelentéseket tesznek.”

Bevetésben a gázfegyver

A Gazprom orosz gázipari óriáscég tegnap bejelentette csütörtökön, hogy újabb 100 dollárral megemeli az Ukrajnának szállított orosz földgáz árát. A tarifát két napja emelték ezer köbméterenként 385,5 dollárra. Az új ár ezer köbméterenként 485,5 dollár – mondta Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója, miután tárgyalt Dmitrij Medvegyev orosz kormányfővel. Oroszország ezzel tovább növeli a csőd szélén álló ukrán gazdaságra nehezedő nyomást. Moszkva azt állítja, Kijev 2 milliárd dollár tartozást halmozott fel az orosz import földgáz szállítóival szemben.

Az orosz külügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint sokkal inkább a NATO katonai jelenlétének az Ukrajnával szomszédos országokban tervezett növelése adhat okot aggodalomra, mint az ukrán határ közelében végrehajtott orosz hadgyakorlatok. Szergej Lavrov arra szólította fel a NATO-t, hogy adjon választ katonai egységeinek a kelet-európai országokban tervezett vezényléséről. Az orosz diplomácia vezetője az Oroszország és a NATO együttműködését új alapokra helyező, 2002-ben elfogadott Római Nyilatkozatra és az Oroszország–NATO Tanács alapokmányára hivatkozott, amely nem engedi meg a NATO-erők állandó jelenlétét a kelet-európai országokban.

Népszavazás előkészítésébe kezdett a krími tatárok döntéshozó-végrehajtó szerve, a medzslisz, hogy a krími tatár nép kifejezhesse akaratát a félsziget státusával kapcsolatosan. Abduraman Ehiz, a referendumot előkészítő testület tagja közölte, a félszigeten őslakos krími tatárok népszavazását az ENSZ vagy az EBESZ égisze alatt kell megtartani. „A népszavazásnak törvényesnek, a nemzetközi közösség által elismertnek kell lennie” – mondta. A Krími Autonóm Köztársaságban tartott 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 12%-a vallotta magát krími tatárnak.