Iránra nyomást gyakorló határozattervezetet tárgyal a NAÜ

A határozattervezet célja növelni az Iránra nehezedő nyomást, hogy ismét tegye lehetővé atomenergetikai létesítményeinek az ellenőrzését a NAÜ – az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve – számára.

Irán 2015-ben elkötelezte magát atomprogramjának korlátozása és létesítményeinek ellenőrzése mellett, válaszul azokra a nyugati aggodalmakra, hogy atomfegyverek előállítására törekedne. A Nyugat viszonzásképpen fokozatosan feloldotta az ellene életbe léptetett szankciókat. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban, Donald Trump elnöksége alatt kilépett a megállapodásból. Teherán ezt követően korlátozta a NAÜ ellenőrzéseit.

Az iráni külügyminisztérium Telegram-csatornáján szerdán tett közlemény szerint Abbász Aragcsi miniszter korábban felhívta francia kollégája, Jean-Noel Barrot figyelmét arra, hogy a három európai hatalom által szorgalmazott NAÜ-határozat "csak bonyolítani fogja a dolgokat" és ellentmond az Irán és a NAÜ között kialakult „pozitív légkörnek”.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatójának múlt heti iráni útja során „megvitatták annak lehetőségét, hogy Irán ne bővítse tovább a 60 százalékra dúsított U-235-ös uránkészletét” – olvasható a NAÜ friss negyedéves jelentésében.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egy, a Reuters hírügynökség által megtekintett bizalmas dokumentumából kiderül, hogy Irán a mostani határozat elkerülésére felajánlotta U-235-ös uránkészlete korlátozását 60 százalékos dúsítottsági szinten, ami még nem fegyver minőségű, de már megközelíti azt.

Korábban ismertetett számítások szerint Irán 185 kilogramm dúsítotturán-készlettel rendelkezik, ami a NAÜ mércéje szerint tovább dúsítva elvileg négy atomfegyver előállításához is elegendő lehet. Irán azonban tagadja, hogy atomfegyver előállítása lenne vele a célja.