Irán öt nap alatt képes újraindítani a dúsított urán előállítását

A megállapodás, amelyet Haszan Róháni iráni elnök hozott tető alá az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia) és Németországgal, a Teherán gazdaságát fojtogató szankciók nagy részének fokozatos feloldását eredményezte annak fejében, hogy Irán polgári célokra korlátozza atomprogramját, és nem tesz szert atomfegyverre.

A mérsékelt politikusnak számító Róháni jelentős erőfeszítéseket tett, hogy megvédje a nukleáris megállapodást az agresszív Irán-politikához visszatérő Washingtonnal szemben, miután Donald Trump elnök kormányzata újabb büntetőintézkedéseket rendelt el Iránnal szemben - emlékeztetett a Reuters brit hírügynökség.

Róháni a múlt héten kijelentette, hogy Irán "órákon belül" fel tudja mondani a megállapodást, ha az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be.

"Az elnök figyelmeztetése nem volt alaptalan" - mondta kedden az Irib állami televízióban Ali Akbár Szálehi.

"Ha meghozzuk a döntést, öt napon belül 20 százalékra dúsított uránt állíthatunk elő Fordóban" - tette hozzá Szálehi. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem ez a céljuk, mert nagyon sok erőfeszítést tettek a megállapodás érdekében. 

"Elsődleges célunk fenntartani a megállapodást, de nem mindenáron" - mondta.

A nukleáris megállapodás értelmében Irán nagymértékben csökkentette a fordói üzemben működő centrifugák számát, mindössze mintegy ezret hagyott meg kutatási célokra. A szerződés értelmében 15 éven át nem folyhat urándúsítás Fordóban.

Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója januárban a NAÜ honlapján megjelent közleményben erősítette meg, hogy a megállapodásnak megfelelően Irán eltávolította a fordói föld alatti urándúsító üzemből a fölösleges centrifugákat és infrastruktúrát. A NAÜ júniusi negyedéves jelentése szintén megerősítette, hogy Irán eleget tesz a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek.

A magas fokon dúsított urán atombomba előállítására alkalmas, míg az alacsonyabb szinten dúsított uránt erőművekben használják fűtőanyagként. Irán kitart amellett, hogy atomprogramja békés célokat szolgál.

Donald Trump, aki ellenzi az elődje, Barack Obama elnöksége alatt megkötött megállapodást, többször is fenyegetőzött annak felmondásával. Az amerikai pénzügyminisztérium július végén hat iráni cég ellen rendelt el büntetőintézkedéseket a ballisztikusrakéta-fejlesztési programban játszott szerepük miatt, miután Teherán műhold földkörüli pályára helyezésére alkalmas rakétával végzett kísérletet. Trump augusztusban aláírta a szenátus által elfogadott, Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát újabb szankciókkal sújtó törvényt is.

Irán szerint az új szankciók sértik a nukleáris megállapodást, míg Washington szerint nincs közük az egyezményhez.