Irakban a japán és német minta szerint

Európának feltett szándéka, hogy az iraki válság után továbblépjen egy egységesebb közös kül- és biztonságpolitika kialakítása felé, amelyről mélyreható vitát kell folytatni – mondta Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter az EU soros elnöksége nevében. Megállapította, hogy a tagországok egységesek voltak az elérendő célt, Irak lefegyverzését illetően, de nem tudtak egyetértésre jutni a módszerekről. Bárhogyan alakuljanak is a dolgok a továbbiakban, az unió legfőbb gondja az iraki néppel való törődés, Irak területi épségének és a térség stabilitásának a megőrzése és ezekkel összefüggésben a közel-keleti békefolyamat jövője lesz – mondta Papandreu.

AMERIKA NEM AZ OLAJAT AKARJA

Az USA nem megszálló hadsereget, hanem alkotmányt és parlamentet akar maga után hagyni Irakban. Douglas J. Feith amerikai védelmi miniszterhelyettes szerint a háború után Amerikának és katonai szövetségeseinek humanitárius segítséget kell nyújtaniuk, meg kell szervezniük az alapvető közszolgáltatásokat, és hozzá kell látniuk a biztonság megszilárdításához. Hamisnak és kártékonynak nevezte azt a gyakran hallható vádat, amely szerint az amerikai kormányzat az iraki olajat akarja megkaparintani. Az USA vezette koalíció rákényszerülhet ugyan az iraki olajlétesítmények helyreállítására, ha Szaddám Huszein elnök úgy dönt, hogy megrongálja azokat, mint 1991-ben a kuvaiti olajkutakkal tette. Az újjáépítés célja azonban az lesz, hogy az irakiak mielőbb jövedelemforráshoz jussanak – ígérte a politikus. Amerika gondoskodni kíván arról, hogy az iraki olajkészletek teljes egészében nemzeti ellenőrzés alatt maradjanak, a belőlük származó jövedelemből pedig az ország minden részében élő irakiak részesedjenek. Az Egyesült Államok, amióta a második világháború után világhatalommá vált, számos alkalommal bizonyította, hogy nem törekszik más nemzetek vagyonának megszerzésére. „Nem fosztotta ki sem Németországot, sem Japánt, ellenkezőleg, segített nekik az újjáépítésben. A Sivatagi Vihar fedőnevű hadműveletben sem arra használta katonai erejét, hogy ellenőrzése alá vegye a kuvaiti olajkutakat” – hangsúlyozta.

MACARTHUR A PÉLDAKÉP

Brit kormányilletékesek dolgoznak titokban hetek óta a Pentagonban a háború utáni iraki katonai kormányzat kiépítésének tervein. A The Timesnak amerikai és brit források elmondták, hogy az átfogó tervben szereplő kormányzat hasonlítana azokhoz, amelyeket a szövetségesek a II. világháború után Németországban és Japánban építettek ki. Az iraki közszolgálat kulcsposztjait nyugalmazott amerikai tábornokok, diplomaták és segélyszolgálati szakértők töltenék be. A Szaddám elűzése utánra tervezett kormányzati struktúra élén Tommy Franks tábornok, a Perzsa-öbölben felvonult amerikai–brit expedíciós haderő amerikai főparancsnoka állna, hasonlóan ahhoz, ahogy Douglas MacArthur tábornok irányította a csendes-óceáni győzelem után egy ideig Japánt. Franks közvetlen beosztottja a polgári kormányzati feladatok főfelelőseként Jay Garner nyugalmazott amerikai tábornok lesz, aki az első Öböl-háború végén az iraki kurdok mentését irányította. Amerikai és brit illetékesek szerint a szövetségeseket a nemzetközi jog kötelezi arra, hogy átvegyék Irak adminisztratív irányítását, ha a jelenlegi bagdadi rezsimet eltávolítják.

IZRAELI KOMMANDÓSOK IRAKBAN

A Jane,s Information Group brit hírszerzési és biztonságpolitikai kutatócsoport értesülése szerint izraeli kommandósok dolgoznak Irakban, keresve az esetleges ellencsapás lehetséges célpontjait. A hírszerzési ügyekre szakosodott kiadványa, a Foreign Report izraeli forrásokat idézve azt írta, hogy a zsidó állam ezúttal elsöprő válaszcsapást mérne Irakra bármiféle támadás esetén, nem úgy, mint az 1991-es Öböl-háború idején, amikor amerikai nyomásra válasz nélkül hagyta az iraki rakétatámadásokat. Az izraeli kommandósok állítólag Törökországból hatoltak be Irakba, és Szaddám Huszein kíséretéről, rejtekhelyeiről, a rezidenciák közötti távközlési vonalakról és az iraki hadvezetés központjairól gyűjtenek adatokat. A Foreign Report forrásai szerint Izrael nukleáris válaszcsapást venne fontolóra iraki vegyi vagy biológiai támadás esetére. Izrael soha nem ismerte el hivatalosan, hogy lennének atomfegyverei, de szakértők gyakorlatilag biztosra veszik az izraeli atomütőerő létét.

SPANYOL KATONAI RÉSZVÉTEL

Spanyolország három hadihajóval és 900 fővel vesz részt az Irak elleni katonai akcióban. A spanyol katonai támogatás nem jelenti az Irak elleni támadásban való részvételt, hanem pusztán humanitárius és logisztikai segítséget. A három hadihajó közül a Galicia egészségügyi hajó két műtővel van felszerelve, valamint egy 166 ágyas kórházzal és három helikopterrel. A Galicia a Reina Sofía fregatt védelme alatt és a Marqués de Ensenada üzemanyagtöltő hajó kíséretében fog hajózni. A három hajó ma indul a Perzsa-öböl felé.

Megszökött vagy kivégezték?

A BBC tegnap délután olyan, Bagdadból és az északi kurd területekről származó értesülést közölt, amely szerint bizonytalan Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes sorsa. Az egyik forgalomban lévő hír szerint az iraki politikus megszökött az országból, de a BBC televíziónak az észak-iraki kurd térségben tartózkodó tudósítója olyan értesülést is hallott, hogy Azizt kivégezték. A tudósítók hangsúlyozták ugyanakkor, hogy hivatalos forrásból lehetetlen volt megerősíttetni e híreket. (MTI)