Irak kaphat egy hónapot

Irak nem tud elszámolni a VX-ideggázból és a lépfene kórokozóiból korábban felhalmozott készleteivel. Bizonyítékok vannak arra, hogy utóbbiból jelentős mennyiséget azután is megtartottak, hogy annak megsemmisítését jelentették. Hnas Blix főellenőr szerint a tucatnyi üres vegyi robbanófej is azt tanúsítja, hogy Iraknak többet kellene tennie, ha meg akarja győzni a világot szándékai őszinteségéről. A svéd diplomata úgy véli, Irak még most sem ébredt rá arra, mit vár el tőle a külvilág, ha el akarja kerülni a háborút. A BT ma zárt ajtók mögött vitatja meg a jelentésből fakadó teendőket.

Még a támadáshoz is idő kell

Az általános várakozás szerint az ellenőrök még legalább egy hónapot kapnak munkájuk folytatására. Egyrészt az Egyesült Államoknak egyelőre nem sikerült megfelelő nemzetközi támogatást szereznie egy katonai akcióhoz, és most a BT-ben sem tudna keresztülhajszolni egy szabad kezet adó határozatot. Az ENSZ jóváhagyása nélkül katonai értelemben is nehéz a továbblépés: Törökország és Szaúd-Arábia is jelezte, hogy támaszpontjait csak a világszervezet felhatalmazásával folytatandó hadműveletekhez hajlandó átengedni. Másrészt még nagyjából három-négy hétre van szükség a támadáshoz szükséges csapatok és haditechnika felvonultatásához. A CNN szerint a legvalószínűbbnek az a forgatókönyv látszik, hogy egy hónap múlva a BT ismét összeül, és akkor már valóban a háborúról határoznak. A hadműveletek ebben az esetben március első felében indulhatnak meg, de február közepétől nem lehet kizárni egy meglepetésszerű amerikai támadást sem. A Fehér Ház szóvivője, Ari Fleischer azonnal jelezte, hogy a hétfői BT-ülésen elhangzottak nyomán még nem döntenek a háborúról. De az amerikai külügy megkezdte egy új, a katonai fellépést lehetővé tevő BT-határozat szövegezését. A tervezetet azonban nem terjesztik be, amíg nem látják biztosítottnak, vagy legalábbis valószínűnek, hogy a másik négy állandó tag nem emel vétót, és összegyűlik a legalább kilenc támogató szavazat. A kulcsnak továbbra is Franciaország meggyőzése látszik. Washingtonban arra számítanak, hogy Párizs végül nemcsak megszavazza a háborút, hanem aktívan részt is vesz benne.

Megosztott az arab világ

Irak nemcsak azt a 60 napot pazarolta el, amelyet az ENSZ-ellenőrök november vége óta az országban töltöttek, hanem azt a 600 hetet is, amely az 1991-ben hozott első ENSZ-határozat óta rendelkezésére állt tömegpusztító fegyverei leszereléséhez – mondta tegnapi sajtóértekezletén Jack Straw brit külügyminiszter, akinek személyében először reagált a brit kormány hivatalosan is az előző nap beterjesztett Blix-jelentésre. Kuvait szerint, amely Washington egyik fő arab szövetségese a Perzsa-öbölben, igazságos a fegyverzetellenőrök hétfői jelentése. A kuvaiti közvélemény nagy része Huszein távozását akarja, de nem akar háborút. Egy másik öbölbeli ország, Katar szerint hagyni kell, hogy a fegyverzetellenőrök elvégezzék munkájukat. A leggazdagabb öbölbeli ország, a szintén amerikai szövetséges Szaúd-Arábia viszont hivatalosan egyáltalán nem reagált a jelentésre. Rijádi diplomaták elmondták a Reutersnak, hogy Szaúd-Arábia – amely szintén nem akar háborút, ezt neokolonialista lépésnek tekintené – egyelőre figyeli, hogyan reagálnak más országok. Az Egyesült Arab Emírségek szintén nem reagált hivatalosan, Bahrein pedig úgy nyilatkozott, hogy Iraktól függ: lesz-e háború.

Aziz megfenyegette Kuvaitot

Tárik Aziz iraki kormányfőhelyettes a kanadai CBC televíziónak megerősítette: egy Irak elleni hadművelet esetén Bagdad nem fog katonai célpontokat keresni az USA területén, de nem zárt ki esetleges csapásokat az amerikai felvonuláshoz felhasznált kuvaiti bázisokra. „Kuvait hadműveleti terület, s az amerikai csapatok Kuvaitban készülnek az Irak elleni támadásra. Ha onnan támadnak, nem zárható ki egy iraki válasz, amely teljesen törvényes megválaszolása egy agressziónak” – mondta Aziz. (m, n, ú)