Holnaptól új tagokkal gyarapszik a család

Az Európai Unió története 1951-ben indult útjára, amikor a Római Szerződések aláírásával 6 európai állam, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország két integrációs szervezetet hozott létre: az Európai Atomenergia Közösséget és az Európai Gazdasági Közösséget. 1965-ben a két szervezetnek és a már korábban megalapított Európai Szén- és Acélközösségnek a szerveit egyesítették, létrehozva az Európai Közösségeket (EK). Az EK 1973-ban három új taggal bővült: Dániával, ĺrországgal és Nagy-Britanniával. 1981-ben csatlakozhatott Görögország, 1986-ban pedig Portugália és Spanyolország. 1990-ben Németország újraegyesítésével a volt keletnémet tartományok is részévé váltak a szervezetnek. Az 1993-ban hatályba lépett Maastrichti Szerződés az Európai Unió nevet adta a szervezetnek, ezzel megjelölve a fejlődés távolabbi célját is. Az 1995-ös bővítési forduló során Ausztriát, Finnországot és Svédországot vette fel tagjai közé az unió.

A 2002. októberi brüsszeli csúcs határozata értelmében a csatlakozásra leginkább felkészült 10 országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) írták alá első körben a csatlakozási szerződést 2003. április 16-án Athénban. Az unió 2004. május elsején, vagyis holnap fogadja az új tagokat.

Az EU területe a négy bővítés, illetve a volt keletnémet tartományok csatlakozása során 2,8-szorosára, népessége 2,3-szorosára nőtt. Míg területe az integráció kezdetén a világ összesen alig 1%-át tette ki, ma 2,4%-a, a 10 új tagállammal együtt pedig közel 3%-a. Lakossága a világ népességének arányában nem változott jelentősen, 6% körül ingadozott, az EU-25 viszont már a világnépesség 7,4%-át adja.

A nyolc kelet- és közép-európai ország, valamint Ciprus és Málta felvételével az új EU területe a régiénél 23%-kal lesz nagyobb. 75 millió fővel, azaz 20%-kal laknak majd többen az Unióban, melynél nagyobb mértékben csak az első, 1973-as csatlakozással nőtt a népesség. Az egyesült Európa több mint 160 millióval nagyobb lesz, mint az Egyesült Államok népessége.

Az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 15 tag közül a népsűrűség Hollandiában a legnagyobb, 387 fő/km2, míg Finnországban a legkisebb, 15 fő jut egy km2-re. A legsűrűbben lakott csatlakozó ország Málta (1300 fő/km2), míg a legritkábban lakott Észtország, ahol egy négyzetkilométeren csak 30 ember lakik. (eukk, ú)