Hogyan tovább, Európa?

Balról jobbra: Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Walter Schwimmer, az Európa Tanács volt főtitkára és Jiří Dienstbier volt cseh külügyminiszterMilan Drozd felvételeAz előadók, többségükben volt politikusok, integrációs szakemberek, ma bizonyos értelemben hivatásos gondolkodók igyekeztek tágabb körben beszélni a felvetett problémákról, felszólalásaikban a nemzetközi összefüggésrendszer feltárására törekedtek. Walter Schwimmer, az Európa Tanács volt főtitkára szerint az Európai Unió mindenekelőtt békét, stabilitást és biztonságot jelent, egyfajta civilizált szemléletet, melynek alapján az alapvető és pótolhatatlan emberi jogok tiszteletben tartása és az állammal szemben az egyén az elsődleges. Az EU egy olyan térsége a világnak, ahol az egyének határozzák meg a közösség jövőjét és nem fordítva. A bővítés célja nem az unió területének növelése, hanem az emberi jogok kiterjesztése – hangsúlyozta a volt főtitkár.

Mi az európai identitás?

Jiří Dienstbier egykori cseh külügyminiszter az európai identitás kérdéskörét taglalta. Európa különféle nemzetiségű lakosságát a közös európai tudat fűzi egymáshoz. Az azonosság-, a közös ideálokban megnyilvánuló közös értéktudat főként a válságok idején mutatkozik meg – véli Dienstbier. ĺgy történt ez az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése pillanatában is, mikor egy nyugati média budapesti tudósítója azzal kezdte beszámolóját: Egy halódó Európából küldöm tudósításomat... A volt külügyminiszter szerint Európa társadalmi-gazdasági jövője azon múlik, hogy a református munkaerkölcsű népek képesek lesznek-e továbbra is támogatni a katolikus munkaerkölcsű népeket. A magas életminőség csak szigorú munkaerkölcs révén tartható meg. Az EU egyedül így faraghatja le Kína és India olcsó munkaerőből fakadó helyzeti előnyét. 450 millió lakosa ellenére az unió egyelőre csak politikai törpe, a versenyképessége növelése, a szuperhatalmi státus elérése érdekében közös politikai intézmények, egységes kül- és védelmi politika kialakítására és azok megerősödésére volna szükség. Dienstbier az egység hiányáról szólva idézte Henry Kissingert, a volt amerikai külügyminisztert, aki azt mondta egyszer: számára Európa, az Európai Unió meglehetősen szétfolyó dolog. Kit hívjon fel, ha valakivel tárgyalni akar, van-e telefonszám, amelyet fel lehet tárcsázni, s a vonal végén a kompetens személy jelentkezik-e.

A közös műveltség fontossága

Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke előadásában a kis nemzetek Európájáról beszélt, emlékeztetett, az uniónak gazdasági előtörténete van, gazdasági szükségszerűség hívta életre. Előadásában főként az emberi tényezőre, az egyénre, nemcsak mint munkaerőre, hanem kulturális egységre hívta fel a figyelmet, és a kis kultúrák megóvása, a kulturális diverzitás mellett foglalt állást. Nagyra értékelte a bolognai folyamatot, az egyes elemei közül kiemelte a kétlépcsős egyetemi képzés, a kreditrendszer és az egyetemi autonómia bevezetését. Véleménye szerint mindezek a közös műveltség kialakulásához járulnak hozzá. Emellett azonban nagy szükség volna a diplomahonosítás egyszerűsödésére, az idegennyelv-oktatás fejlesztésére és a kompatibilis képzési programokra is. A nemzetközi közegben folytatott tanulmányok biztosítékát jelenthetik annak, hogy a jövőben kialakuló közös európai értelmiség távol tartja majd magát a kizárásos nacionalizmustól. Az MTA egykori elnöke biztos benne, a nemzeti identitás mellé hamarosan belép az európai azonosságtudat is, melyet reményei szerint a pluralizmus hat majd át. Glatz szerint a kulturális sokszínűséget nem lehet a folklorisztika szintjén kezelni, ehelyett szociális összefüggéseiben kell szemlélni. A kis kultúrák megtartása ugyanis szociális kérdés is egyben. Elfogadhatatlan, hogy az egyén azért süllyedjen versenyképtelenségbe, kerüljön szociálisan hátrányos helyzetbe, mert egy aránylag kis nemzetiséghez tartozik. A kisebb nemzeti, főképp a kisebbségi kultúrára az eddiginél többet kell fordítani, már csak azért is, mert egyszerűen többe kerül. A neves kutató az előadásában emellett közös uniós kultúr- és értelmiségi politikát sürgetett.

Az idegengyűlölet veszélyei

Miroslav Kusý politológus az emberi jogok és az EU kapcsolatát taglalta, és az idegengyűlölet veszélyeire hívta fel a figyelmet, melyek alááshatják mind a társadalmi békét, mind a szociális biztonságot. Hangsúlyozta, a xenofóbia rejtett formái sokkal károsabbak a társadalom egészére, mivel váratlanul bukkannak elő, és még a műveltebb rétegeket sem hagyja érintetlenül, nem csupán a szélsőséges politikai mozgalmak képviselőire jellemző. A szakember szerint egyetemisták körében sem ritka jelenség. A személyek szabad áramlása révén ugyan hosszú távon csökkennek a köztünk lévő különbségek, így az idegengyűlölet továbbélésének esélye is, rövidtávon azonban az idegen ajkú lakosság keveredése, a bevándorlás félelmet gerjeszt a hazájukban maradt néptömegek körében.