Hirohito császárt megakadályozták abban, hogy hangot adjon megbánásának a második világháború miatt

Tadzsima Micsiju, a japán császári udvar magas rangú illetékese 18 füzetben jegyezte fel beszélgetéseit Hirohito császárral 1949 és 1953 között.

Az egyik feljegyzés szerint a császár 1952-ben közölte vele: "bármit is gondolok valójában, bele kell vennem a megbánás szót" abba a beszédbe, amelyet Japán függetlenségének visszanyerése első évfordulóján akart elmondani. 

"Ami engem illet, nagy bűnbánatot érzek. Ezt a kifejezést akarom beleilleszteni" idézte a császárt egy másik feljegyzés. 

Josida Sigeru akkoru miniszterelnök azonban ellenezte a császár tervét, hogy nyilvánosan adjon hangot sajnálatának és megbánásának. Azzal érvelt Tadzsimának: "fennáll a veszélye annak, hogy az emberek azt fogják mondani, ő volt a felelős a háború kitöréséért."

Az 1951-es San Franciscó-i békeszerződés ünnepén elmondott császári beszédből ezért kihúzták a két szót.

Az 1989-ben elhunyt Hirohito császár a jelenlegi uralkodó Naruhito nagyapja volt. Császárként ő volt a japán hadsereg főparancsnoka is. Megfigyelők szerint az nem meglepő, hogy Hirohito mélyen sajnálta a második világháborút, a most nyilvánosságra hozott dokumentumok annak mélységét tárták fel.

Történészek körében vitatott, hogy milyen felelőssége volt a háború, különösen az Egyesült Államokkal vívott összecsapás menetét illetően. Amerikai történészek egyenesen úgy vélik, hogy Hirohito nem a hadsereg bábja, hanem aktív parancsnoka volt.

A második világháborút illető megbánás még napjainkban is kényes kérdés Japánban. Csütörtökön az ország háborús múltját illetően mély megbánásról beszélt Naruhito császár, aki a háború befejezése és a japán kapituláció 74. évfordulóján, trónra lépése óta először szólalt meg az ügyben a nyilvánosság előtt.