<p>Hétfőtől kérelmezhető az egyszerűsített honosítás, a fővárosban az első igénylő a kolozsvári Hantz Péter, a Babes-Bolyai Egyetem egykori oktatója volt. Az anyaországi hivatalokban, a romániai magyar képviseleteken fennakadások nélkül fogadták az igénylőket, zökkenőmentesen indult az eljárás Szabadkán, és Szlovákiából is arról számoltak be, hogy a főkonzulátusok teljes mértékben felkészültek a kérelmek fogadására.</p>
Hétfőtől kérelmezhető az egyszerűsített honosítás
Elsődleges adatok a kérelmezők számáról kedd estére várhatóak.
A fővárosban az első kérelmezőtől Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át az iratot hétfő reggel. Az államtitkár kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesítésének folyamata, és elégtételt kaphatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni.
Ez a jogszabály senki ellen nem irányul - hangsúlyozta, hozzátéve: csupán azoknak az érdekében született a törvény, akik állampolgárként is szeretnének a magyar nemzethez tartozni. A fejlesztésekre három tárcánál 830 millió forintot különítettek el az elmúlt évben.
Hantz Péter - aki korábban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója volt - hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti. Az első kérelmező azt mondta, nem elhanyagolható szempont, hogy Magyarország híre a világban sokkal jobb, mint több környező országé.
Wetzel Tamás, az eljárásért felelős miniszteri biztos reményének adott hangot, hogy gördülékeny lesz az eljárás, és legfeljebb 3-4 hónapon alatt választ tudnak adni a kérelmekre.
A fővárosban, az Üllői úti új irodában 18 munkatárssal kezdték meg az ügyfélfogadást hétfőn, és 12 pultnál fogadták a kérelmeket. Az MTI tudósítója nyitáskor azt tapasztalta, hogy minden pulthoz érkeztek kérelmezők.
A biztos délután az MTI-nek elmondta, hogy zökkenőmentesen lehetett beadni az egyszerűsített honosítási kérelmeket az eljárás első napján a magyarországi hivatalokban. Tájékoztatása szerint sehol nem volt sorban állás.
Wetzel Tamás pontos adatot a kérelmezők számáról egyelőre nem tudott mondani, az összesítések még tartanak, az elsődleges adatok kedd estére várhatók.
Fennakadások nélkül fogadták hétfőn az egyszerűsített honosítási eljárás alapján magyar állampolgárságot igénylőket a romániai, a szlovákiai magyar főkonzulátusokon, illetve a szabadkai, a ljubljanai és a zágrábi magyar külképviseleten.
A parlament 2010. május 26-án 344 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el fideszes és KDNP-s képviselők - Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos - indítványát a határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítására.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény augusztus 20-án lépett hatályba, alkalmazni 2011. január 1-jétől kell. A kérelmeket az év első munkanapjától, január 3-tól lehet benyújtani. A kérelmek 2200 magyar anyakönyvi hivatalban, több mint 90 külképviseleten, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiban adhatók be.
Wetzel Tamás az MTI-nek korábban elmondta, hogy az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak.
A mostantól alkalmazandó törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.