Hatalmak kakaskodása sziklaszirtekért

ÖSSZEFOGLALÓ

„Úgy gondoljuk, hogy mesterséges szigetek létesítése ebben a térségben bármely fél részéről agresszív lépés és kontraproduktív” – mondta Barack Obama amerikai elnök. „Kína nagy és erős ország. Lehetséges, hogy néhány követelésük legitim, de ezeknek nem könyökléssel és mások félretaszításával kellene érvényt szereznie” – tette hozzá.

Mesterséges szigetfeltöltés

Ash Carter amerikai védelmi miniszter utóbbi napokban többször is élesen bírálta a dél-kínai-tengeri Spratly/Nansa-szigetek térségében folyó mesterséges szigetfeltöltések ütemét és kiterjedtségét, és a feltöltések azonnali beszüntetésére szólított fel. Carter úgy vélte, ilyen módszerrel nem lehet szuverenitást szerezni. „Kína több mint 800 hektárral növelte területét, többel, mint az összes többi érintett ország együttvéve (...) és Kína 18 hónap alatt hajtotta ezt végre” – hangoztatta a Pentagon vezetője.

Kína határozottan visszautasítja az USA beavatkozását a dél-kínai-tengeri helyzetbe, s úgy véli, Washington kívülálló az ügyben. Pekingben közölték, a szóban forgó zátonyok, szigetek hovatartozása vitán felül áll, nincs szükség annak nyomatékosítására. Szun Csien-kuo, a kínai hadsereg vezérkari főnökének helyettese kijelentette, az Egyesült Államok „figyelmen kívül hagyta a történelmet, a tényeket és a jogi megalapozottságot.” Szun leszögezte, az építkezések nem irányulnak egyetlen harmadik ország ellen sem, és nem akadályai a térségbeli szabad hajózásnak. „Senki ne számítson arra, hogy megadjuk magunkat gyengén indokolt vádaknak, erőszaknak vagy hatalomnak, és ne számítsanak arra sem, hogy elfogadjuk a szuverenitást, a biztonságot és a fejlődést érintő nemzeti érdekeink megkárosításának keserű következményeit” – jelentette ki a tábornok. Azzal kapcsolatban, hogy a napokban egy amerikai kémrepülőgép, fedélzetén a CNN hírtelevízió forgatócsoportjával a területfeltöltésekkel épülő szigetek közelébe repült, és amerikai hadihajók is a térségbe hajóztak, Csao Hsziao-csuo, a katonai akadémia kutatója úgy vélte, ez csak fokozta a térségi feszültséget, megváltoztatta a viták természetét és jelentősen zsugorította a diplomáciai megoldás esélyeit.

Harcoltak a szigetekért

Kína világítótornyok építésébe kezd a Spratly-szigetcsoport két, ellenőrzése alatt lévő zátonyán. A kínai közlemény a Huanjang és a Csekua zátonyokat említi, amelyek a Fülöp-szigetek és Vietnam, illetve Brunei által is vitatott hovatartozású területek. A térségben az 1980-as évek végén egy év leforgása alatt hét szikla-, ill. korallzátony került kínai fennhatóság alá, egy vietnami áldozatokat is követelő fegyveres tengeri konfliktust követően. A szóban forgó szigeteket a Kínai Népköztársaság, illetve Tajvan mellett Vietnam is teljes egészében magáénak követeli, míg a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei egyes részeit tartja területéhez tartozónak. A szigetek, zátonyok, homokpadok közül a legtöbbet Vietnam felügyeli, amelyet számban a Fülöp-szigetek, Kína és Malajzia követ. Valamennyi állomásoztat katonákat az általa elfoglalt területen, a térség államai egyre fokozzák katonai kiadásaikat.

Az apró szigetek azért értékesek, mert állítólag a környező vizek olaj- vagy gázlelőhelyeket rejthetnek. Az ENSZ tengerjogi konvenciója szerint a civil lakosság jelenléte és a gazdasági tevékenység az alapfeltétele, hogy egyáltalán szóba jöhessen egy adott sziget körüli 12 tengeri mérföldes felségjog, illetve a 200 mérföldes kizárólagos gazdasági zóna elbírálásának lehetősége. Washington szerint nem lehet megalapozott ilyen igény mesterségesen létrehozott sziget esetében. (MTI, NOL)