Hága: Kínának nincs joga a tengeri terjeszkedésre

Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területek-hez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére – mondta ki ítéletében az Állandó Választottbíróság. Kína már előre közölte, hogy a döntést nem fogadja el.

Hága/Peking. A hágai székhelyű bíróság kimondta, hogy Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azzal, hogy a szigetországhoz közeli zátonyokon terjeszkedik és nyersanyag-kitermelést folytat. A nemzetközi szerződések megsértése mellett tevékenységével állandó és visszafordíthatatlan károkat okozott több korallzátony ökoszisztémájában. A Fülöp-szigetek partvonalától számított 200 tengeri mérföldes körzetbe eső szigetek, zátonyok, homokpadok nem tartoznak Kína gazdasági övezetébe – tették hozzá. A mesterségesen feltöltött szigetek pedig nem növelik a tengerészeti övezetet – tették hozzá. A döntés hivatalosan érvényteleníti azt a – környékbeli országokat is zavaró – területi igényt, amelyet Kína 9 vonallal határolt be a Dél-kínai-tengeren, és történelmi hivatkozásokkal követel magának. A bíróság azt is megjegyezte, hogy noha a kínai hajósok történelmi idők óta éltek a Dél-kínai-tenger szigetein, nincs bizonyíték arra, hogy Kína a történelem folyamán kizárólagos ellenőrzése alatt tartotta volna a területet vagy azok erőforrásait.

Fülöp-szigetek 2013 januárjában fordult az hágai bírósághoz a megoldhatatlannak tűnő tengeri területi viták rendezésének elősegítése és a kapcsolódó jogi kérdések tisztázása céljából. Manila panaszait az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) alapozva fogalmazta meg, amelyet mindkét ország, a Fülöp-szigetek és Kína is ratifikált.

Peking kategorikusan elutasította a tegnapi döntést, és a Fülöp-szigetek által kezdeményezett eljárást lezáró döntést semmisnek tekinti, amely rá nézve kötelező hatállyal nem rendelkezik. Peking szerint Manila kezdeményezése rossz szándékú, nem a két ország közötti vita rendezését szolgálta, hanem Kína területi szuverenitásának megkérdőjelezését. Kína a II. világháború után az 1943-as Kairói Nyilatkozatra és az 1945-ös Potsdami Egyezményre hivatkozva követelte vissza a háború során japán megszállás alá került Hszisa/Paracel-szigeteket és a Nansa/Spratly-szigetcsoportot. Kína a mára elmérgesedett területi vita okát abban látja, hogy az 1970-es években a Fülöp-szigetek törvénytelenül elfoglalt 8 szigetet és zátonyt a Spratly/Nansa-szigetek közül. A vietnamiak ebben az időben ugyanezt tették: 20 szigeten és zátonyon vetették meg a lábukat. Mindkét ország repülő- és helikopter-leszálló helyeket, kikötőket épített, katonákat és fegyvereket telepített, továbbá területeket töltött fel.

A Fülöp-szigetek fővárosában örömünnepet ülnek az emberek, színes léggömböket eregettek és az ország zászlaját lobogtatva hangos zene mellett üdvözölték a döntést a dél-kínai-tengeri területi vitával kapcsolatban. Vietnam ugyancsak üdvözölte a határozatot. Tajvan (Kínai Köztársaság) hevesen elutasította a választottbírósági döntést, közölte, nem fogadja el azt, fenntartja szuverén jogait a vitatott dél-kínai-tengeri területek felett. Tajpej közölte, hogy a határozat, amely sziklának minősítette a közigazgatása alá tartozó 64 hektáros Tajping /Itu Aba-szigetet (a Spratly szigetcsoport legnagyobbikát), súlyosan megsértette területi jogait. (MTI)