Geopolitikai játszmák a Krím félszigeten

Az amerikai kormány mozgásterét jelentős mértékben szűkíti a nemzetközi jog, a kölcsönös függés és az emberi jogok tiszteletben tartásának követelménye, Putyin ezzel szemben jóval hagyományosabb politikai szereplőnek tekinthető. Őt elsősorban a geopolitika mozgatja, és pont ezért van átmenetileg jobb helyzetben az Ukrajnát és a Krím félszigetet érintő válságban.    Az ukrajnai helyzet értékelésének nem azon kell alapulnia, hogy a geopolitika minden mást, így a nyugati értékeket is felülírja, de a földrajzból kell kiindulni minden egyéb megértéséhez. Az emberi találékonyság és a nyugati értékek csak akkor győzedelmeskedhetnek a földrajzi adottságok felett, ha azokat tiszteletben tartjuk és helyükön kezeljük. Nem kell választani egyik vagy másik között, a kettő összefüggése a fontos - írta Robert D. Kaplan amerikai elemző.    John Keegan brit hadtörténész véleménye szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kizárólag azért válhatott a szabadság védelmezőjévé, mert tenger választja el őket "a szabadság szárazföldi ellenségeitől". Oroszország ezzel szemben nem szigetország, hanem egy hatalmas, kontinensnyi méretű állam kevés olyan természeti akadállyal, amely adott esetben megóvhatná egy esetleges megszállástól. Putyin agresszivitása ebből az alapvető földrajzi bizonytalanságból ered, az ország földrajzi elhelyezkedése érthetőbbé teszi a politikus bizonyos cselekedeteit.    Putyin pillanatnyilag egyszerűen azért van jobb helyzetben, mert neki jóval fontosabb Ukrajna, mint az Egyesült Államok vagy akár Európa számára. A Stratfor oldalán megjelent írás szerint a terület fontosságának oka egyértelműen a földrajzi tényekben keresendő. Ukrajna kulcsfontosságú Oroszország európai területének, biztosítja a kijutást a Földközi-tengerre, valamint része a nemzet történelmének és identitásának. Az orosz államfő úgy gondolja: mivel a fekete-tengeri orosz hadiflotta a Krímben állomásozik, nem nézheti tétlenül, hogy nyíltan nyugatbarát vezetés kerül hatalomra Kijevben.    A földrajzi adottságok miatt Putyin ezen túlmenően jóval nagyobb befolyással bír Ukrajnára és a Krímre, mint a nyugati hatalmak. A térségben található földgázlelőhelyek többsége Oroszországban van, Ukrajna ezért nemcsak kereskedelmileg, hanem energetikailag is erősen függ Moszkvától.    Ezek alapvető, mindenki által ismert tények, azonban pont ezek a legnagyobb jelentőségűek ebben a válságban. Lengyelország, Moldova és a balti államok elsősorban földrajzi elhelyezkedésük miatt érzik magukat veszélyben, Ukrajna pedig ugyanezért nem válhat teljesen függetlenné Oroszországtól a nyugatbarát politikai földrengés ellenére.    A földrajzi adottságok számos konfliktust meghatároznak világszerte, például a vitatott hovatartozású kelet- és dél-kínai-tengeri szigetek esetében vagy a Közel-Keleten. A földrajzi tények az évezredek során nem veszítettek jelentőségükből, és a 21. században is éppolyan fontosak, mint korábban voltak.    Minden stratégiának a földrajzi adottságokból kell kiindulnia, és mivel a földrajz az alapja, a geopolitika sem fog soha eltűnni vagy jelentéktelenné válni. Robert Strausz-Hupé néhai amerikai külpolitikai szakértőnek igaza volt: ha a liberális hatalmak nem vesznek részt a geopolitikai játszmákban, azzal ezen a téren szabad utat engednek a rivális szereplőknek. Még az amerikai és európai fejlett, posztmodern államok sem mentesülnek a túlélésért folytatott küzdelem alól. Az emberi jogoknak és a nemzetközi jognak győzedelmeskednie kell a hagyományos földrajz felett, ez azonban csak akkor lehetséges, ha a geopolitika a Nyugat stratégiájának szerves részévé válik.    John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora a The New York Times amerikai napilapban közölte legfrissebb helyzetértékelését. Kaplanhoz hasonlóan látja a helyzetet, az orosz államfő szerinte nem jogi, hanem geopolitikai keretekben gondolkozik az ukrajnai konfliktus kapcsán. Mearsheimer azt tanácsolja Barack Obama amerikai elnöknek, hogy kezdjen ő is stratégaként gondolkozni és vegye észre, hogy Washington csak tovább fogja súlyosbítani a helyzetet, ha korlátozásokkal sújtja Moszkvát, miközben megpróbálja bevonni Ukrajnát a nyugati szövetségi rendszerbe.    Az orosz államfő közvetlen fenyegetésnek látja a NATO esetleges további bővítését, Moszkva már korábban világossá tette, hogy nem fogadja el a közvetlen szomszédságában lévő Grúzia és Ukrajna csatlakozását a katonai szövetséghez. Kevés amerikai törvényhozó tudja magát Putyin helyébe képzelni, ezért volt akkora a megdöbbenés Washingtonban, amikor az orosz hadsereg gyakorlatilag megszállta a Krímet, miután nyugatbarát kormány került hatalomra Kijevben.    A politológus arra figyelmeztet, hogy Putyin valószínűleg akkor sem hátrálna meg, ha a Nyugat érdemi szankciókat léptetne életbe Moszkvával szemben. Amikor létfontosságú érdekek forognak kockán, az államok a fájdalmas intézkedések ellenére is gondoskodnak biztonságukról. Az amerikai kormánynak a szakértő szerint hangsúlyoznia kellene, hogy Grúzia és Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak, valamint, hogy az Egyesült Államok nem fog beavatkozni az ukrán belügyekbe.    Bár bizonyos elemzők szerint ezek a lépések amerikai vereséget jelentenének, Washingtonnak ezzel szemben kulcsfontosságú érdeke a konfliktus megfékezése és Ukrajna "pufferzónaként" történő fenntartása Oroszország és a NATO között. A jó kapcsolat ezt leszámítva is fontos az Egyesült Államoknak, mivel szüksége van Moszkva segítségére egyebek mellett Irán, Szíria és Afganisztán ügyében, valamint a jövőben esetleg Kína ellensúlyozására is. Ukrajnáról és Oroszországról szól majd a leghevesebb vitaAz eredeti tervek szerint a gazdaságpolitikák összehangolását célzó úgynevezett európai szemeszter, az iparpolitika, a versenyképesség, valamint a klíma- és energiastratégia szerepel a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó napirendjén, ám diplomaták szerint nem kérdés, hogy a nemzetközi helyzet miatt az ukrajnai konfliktusról folyik majd a leghevesebb vita. Egy neve elhallgatását kérő diplomata rámutatott: a helyzet változékonyságát jellemzi, hogy szerda kora este a tagállamok képviselői ismét összeülnek a csúcstalálkozót megelőzően. Mint mondta, az állam- és kormányfőkre vár az a feladat, hogy közösen eldöntsék, hogyan értékelik a kialakult helyzetet a Krímben megtartott, egyöntetűen törvénytelennek és illegitimnek tekintett népszavazás megtartását, majd a félsziget el nem ismert orosz annektálását követően. A forrás úgy értékelte, hogy eddig az EU egységes és világos álláspontot képviselt.    Még keményebb dió lesz az arról folytatandó vita a neve elhallgatását kérő diplomata szerint, hogy milyen választ adjon az EU a történtekre. Mint kifejtette: az Ukrajna számára nyújtandó segítség az egyszerűbb kérdés, ahhoz Kijevnek meg kell állapodnia az IMF-fel, amely a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján akár már pénteken befejezheti misszióját Ukrajnában.    Az uniós diplomata azt is ismertette, milyen jogtechnikai megoldás született arra a kérdésre, hogyan írják alá már pénteken a politikai társulásról és szabadkereskedelemről szóló megállapodásnak kizárólag a politikai társulásra vonatkozó részét. A diplomata elmondta: nem vágják ketté a már parafált, vagyis késznek nyilvánított és aláírásra előkészített megállapodást, hanem záróokmányt csatolnak mellé, amelyben kimondják, hogy a mostani aláírás csak egyes fejezetekre vonatkozik, a többit pedig a májusi ukrajnai elnökválasztást követően írják majd alá, lehetőleg minél hamarabb.    Bonyolultabbnak nevezte a diplomata azt a kérdést, hogy milyen választ adjon az EU Oroszország lépéseire. Rámutatott, hogy az állam- és kormányfők dönthetnek a júniusra tervezett EU-Oroszország csúcstalálkozó lemondásáról, emellett pedig az a kérdés, milyen nevekkel bővüljön az a jelenleg 21 fős lista, akikkel szemben az EU a héten beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el, a szankciók második lépcsőjeként. Kifejtette, hogy két álláspont ütközik, az egyik szerint a mostani körből, krími vezetőkből, orosz parlamenti tisztviselőkből és katonai vezetőkből kellene még többet rátenni a listára, mások szerint egy új körből, Vlagyimir Putyin környezetéből is rá kellene tenni embereket a szankciós listára.    A név nélkül nyilatkozó forrás arra is rámutatott, hogy az Európai Unió azért is óvatosabb ezekben a döntésekben például az Egyesült Államoknál, mert szükség esetén minden intézkedést meg kell tudni védeni az uniós bíróság előtt, Luxembourgban.    A diplomata kijelentette: egyáltalán nem született politikai döntés arról, hogy az unió továbblépjen a szankciós intézkedések harmadik körébe, és széleskörű kereskedelmi és gazdasági büntetőintézkedéseket hozzon Oroszországgal szemben. Mint fogalmazott, ezzel az eszközzel nagyon elővigyázatosan és óvatosan kell bánni, mert könnyen lehet, hogy Moszkva stratégiája éppen az, hogy ebben végletesen megossza az uniós tagállamokat. Mindemellett pedig ellenintézkedésekre is számítani kell, amelyeket előre fel kellene mérni, a terhet pedig el kellene osztani az uniós tagállamok között.    A forrás közölte: az EU-nak nem érdeke, hogy megszakítsa a gazdasági együttműködést Oroszországgal, ám ha mégis kereskedelemi és gazdasági háború robbanna ki az EU és Moszkva között, abban hosszabb távon egészen biztosan Oroszország húzná a rövidebbet.    Herman Van Rompuy kedden tette közzé azt a meghívólevelet, amellyel hivatalosan összehívta az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács ülését. Ebben a testület elnöke szintén jórészt a gazdasági kérdésekről, iparpolitikáról, klíma- és energiastratégiáról ír, de kijelenti: a legelőkelőbb helyen a napirenden az ukrajnai konfliktus szerepel, amelyet a munkavacsorán tárgyalnak majd meg a tagállamok vezetői. Ebből a meghívóból derül ki az is, hogy az EU és Ukrajna pénteken reggel fél tízkor írja majd alá a politikai társulásról szóló egyezményt.    Az MTI birtokába jutott az állam- és kormányfők ülésének tervezett zárónyilatkozata, amelyet a tagállamok diplomatái és a tanács vezetése szövegez. A hétfői keltezésű szöveg szinte teljes egészében a csúcs eredeti témájával, az iparpolitikával, valamint a klíma- és energiastratégiával foglalkozik, a végén mindössze kétsoros megjegyzés szerepel arról, hogy az "események tükrében, az Európai Tanács áttekinti majd Európa keleti szomszédságának helyzetét, különös tekintettel Ukrajnára". The Economist: Putyin Oroszországot is gyengíti ukrajnai kalandjávalA krími események olyan választóvonalat jelentenek a posztszovjet orosz történelemben, mint az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás a szovjet birodalom történetében. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krím bekebelezésével az orosz gazdaság gondjairól akarja elterelni a figyelmet és saját autokrata hatalmát próbálja bebetonozni, de ezzel egyúttal Oroszországot gyengíti - írta legutóbbi számában a The Economist mértékadó brit politikai-gazdasági hetilap. Putyin nemcsak Oroszország elnökének, hanem az "orosz világ" védelmezőjének tartja magát. Ugyanakkor azon törekvése, hogy saját hatalma alá vonja a történelmi orosz területeket, minden eddiginél távolabb tolta Moszkvától Kijevet, az orosz államiság bölcsőjét.    Azonban a Kreml nemcsak Ukrajnára jelent veszélyt, hanem magára Oroszországra is. Ukrajna még kiszabadulhat a Kreml markából, de annak az esélye, hogy Oroszország modern, civilizált, a világra nyitott és polgárait tisztelő országgá váljon, egyre csökken - írta a The Economist.    A lap szerint a krími beavatkozás az 1968-as Csehszlovákia szovjet katonai fellépéshez hasonlítható. A szovjet tankok Prágában nemcsak a csehszlovák reformokat söpörték el, hanem az oroszok azon reményét is, hogy hazájukban lehetséges egy emberarcú szocializmus kialakítása. Moszkva mostani ukrajnai fellépése ehhez hasonlóan az autoriter, olajtól függő és alapjaiban gyenge orosz államszerkezet bebetonozását szolgálja.    Az ukrajnai forradalom egzisztenciális veszélyt jelentett Vlagyimir  Putyin paternalista és kleptokratikus rendszere számára. A kijevi események kapcsán felmerült, hogy ha Ukrajna képes megszabadulni a szovjet örökségtől, akkor Oroszország miért ne tudna? A Kreml falain belül azonban az Economist forrása szerint más kérdés foglalkoztatta a hatalmi elitet: hagyhatják-e, hogy mindez Oroszországban is megtörténjen?    Oroszország ukrajnai kalandja előtt a Kreml kisöpörte a független média utolsó bástyáit is: felszámolták az állami tulajdonlása ellenére független és objektív hangnemű RIA Novosztyi hírügynökséget, a kábelszolgáltatók beszüntették az ellenzéki Dozsd tévécsatorna sugárzását, a népszerű független hírportál, a lenta.ru vezérigazgatóját pedig menesztették, ami miatt a lap többtucatnyi munkatársa azonnal felmondott.     Ezzel párhuzamosan az állami média ontja a hazafias mámort, a kormánytól eltérő véleménnyel rendelkezők gondolatainak pedig nem ad teret. A propaganda módszereit a szovjet időkben tanult tévés vezetők képzelt ellenséget kreáltak a Krímben: állítólagos fasiszta szélsőségeseket, akiknek kijevi hatalomátvétele jogalappal szolgált a katonai fellépésre.    A brit lap Putyinhoz közel álló forrásai szerint az orosz elnök már a 2008-as, Abházia és Dél-Osztéia orosz megszállásához vezető grúz-orosz háború óta játszik a Krím elfoglalásának ötletével. Ugyanakkor a krími válság kontextusa jelentősen eltér a grúziaiétól: ahogy Kiril Rogov publicista fogalmazott, a grúz háború Oroszország gazdasági felemelkedésének hazafias kiegészítő eleme volt; az ukrajnai beavatkozás ehelyett annak helyettesítésére szolgál.    Oroszország gazdasági stagnálása felszínre hozta Vlagyimir Putyin gazdasági-politikai rendszerének határait. Az orosz elnök eddig a növekvő olajbevételeknek köszönhetően tudta megvenni az elit támogatását és a nép beletörődését. Ugyanakkor míg a reálbérek 2007-ben, a grúziai háború előtt 12 százalékkal nőttek, addig idén becslések szerint már csak három százalékkal fognak emelkedni. A Kreml választást előtt állt: vagy politikai liberalizációba kezd, vagy háborúval és elnyomással mozgósítja az országot. Putyin pedig az utóbbi mellett döntött.    A The Economist szerint Vlagyimir Putyin egyik alapvető célja a konfrontáció a Nyugattal. Így a gazdaság rossz állapotáért okolhatja majd az Oroszország elleni szankciókat, a kardcsörtetés pedig rövid távon növelheti népszerűségét.    Ugyanakkor hosszabb távon Putyin tettei ártani fognak a gazdaságnak. Gyorsítani fogják a külföldi tőke elmenekülését, növelni fogják a hitelfelvétel költségeit és vissza fogják fogni a befektetéseket. Ez az orosz valuta értékének eséséhez, és egyúttal az oroszországi életkörülmények romlásához fog vezetni - vélte a londoni hetilap.    A rövid távú népszerűség-növekedés pedig vélhetően nem fog gátat szabni a Vlagyimir Putyin politikájával szembeni növekvő elégedetlenségnek. Ahogy Andrei Zorkin, az Oxfordi Egyetem munkatársa emlékeztetett, az orosz háborús eufória száz évvel ezelőtt - az első világháború hajnalán - a mostaninál is erősebb volt, három évvel később azonban megdőlt a cár hatalma.    A Kreml, mobilizálási kampánya részeként, egy Vlagyimir Putyin lépéseit támogató levelet adott ki számos híres orosz közéleti személyiség aláírásával. Ugyanakkor az átlagemberek érzéseit vélhetően jobban szemlélteti egy másik levél, amelyet egy vologdai újságíró küldött az orosz elnöknek.     "Nem tudna véletlenül Vologdába is katonákat küldeni? Itt mindannyian orosz ajkúak vagyunk, és a jogainkat igencsak megsértik: a betegeink nem jutnak gyógyszerhez és ellátáshoz, az oktatásunk színvonala évről-évre rosszabb, mezőgazdaságunk pedig halott" - idézte a levelet a The Economist brit politikai-gazdasági hetilap. Ukrajna nem viszi tovább a FÁK-elnökségetUkrajna úgy döntött, hogy nem látja el a továbbiakban a Független Államok Közössége (FÁK) soros elnöki tisztét, továbbá fontolóra veszi, van-e értelme továbbra is részt vennie a volt szovjet köztársaságokból álló szervezet munkájában - közölte az ukrán külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében. A dokumentumban a tárca emlékeztetett arra, hogy Ukrajna egyike volt a FÁK alapítóinak 1991-ben.    "Súlyos biztonsági helyzetbe kerülve Ukrajna megtett minden erőfeszítést, hogy bevonja a Független Államok Közösségét területi épségének és államhatárainak védelmébe, valamint az Oroszországi Föderációval kialakult konfliktusa rendezésébe. Ukrajna kifejezi mély sajnálatát amiatt, hogy a FÁK a posztszovjet térségben az együttműködés és a konfliktusos helyzetek rendezése helyett egyes tagállamok, köztük az Oroszországi Föderáció érdekérvényesítő eszközévé vált" - fejtette ki a minisztérium közleményében.     Közben az ukrán külügyminisztérium szerdán jegyzéket adott át Oroszország kijevi képviselőjének az előző nap a Krímben elesett ukrán katona halála, és ezzel összefüggésben az erőszakos és fegyveres összetűzéseket provokáló cselekmények elleni tiltakozásul. Putyin utasítást adott a krími nyugdíjak oroszországi szintre emeléséreVlagyimir Putyin orosz államfő utasította a kormányt, hogy rövid időn belül emeljék az oroszországi szintre a krími lakosok nyugdíját - hangzott el az orosz kabinet szerdai ülésén. Vlagyimir Putyin a munkaügyi és szociális miniszterhez fordulva közölte, hogy "minden orosz állampolgárnak biztosítani kell az egyenlő feltételeket". Az államfő azt kérte a tárcavezetőtől, hogy a parlamenti képviselőkkel együtt gondolják át és hajtsák végre az általa kitűzött feladatot.    Putyin kedden írta alá a megállapodást a Krím félsziget és az ott lévő, különleges jogokat élvező Szevasztopol város vezetőivel a területek Oroszországhoz csatlakozásáról. Ukrajna és a nyugati országok nem ismerik el a Krím és Szevasztopol orosz bekebelezését.    A kedden aláírt szerződés szerint a félsziget az aláírás pillanatában befogadást nyert Oroszországba és minden krími állandó lakos automatikusan orosz állampolgárrá vált. Azok kivételével, akik egy hónapon belül nyilatkoznak arról, hogy megtartják régi (ukrán, vagy más) állampolgárságukat, illetve hontalanok szeretnének maradni - olvasható a megállapodásban.    Makszim Topilin orosz munkaügyi és szociális miniszter arról számolt be a novo-ogarjovói elnöki rezidencián tartott kormányülésen, hogy 677 ezer nyugdíjast tartanak számon a Krím félszigeten, beleértve Szevasztopol városát is. Az ottani átlagnyugdíj 5570 rubelt tesz ki, Szevasztopolban ez valamivel meghaladja a 6,2 ezer rubelnyi  összeget.    A krími nyugdíjak jóval alacsonyabbak az oroszországi átlagnál. Topilin 1,8-szoros, illetve kétszeres a különbség az ukrán és az orosz nyugdíjak között - tette hozzá Topilin. Az utóbbiak ennek megfelelően mintegy 12-13 ezer rubelt, forintban 74 -80 ezret tesznek ki.    Az orosz szakminiszter azt is elmondta, hogy a félszigeten élők jelenleg is megkapják a nyugdíjukat. Az új, orosz rendszerre átálláshoz külön törvényt kell elfogadni, amelynek tervezetén már dolgoznak Moszkvában. Topilin közölte, hogy - mivel a Krími Köztársaság néven Oroszországhoz csatlakozó terület és Szevasztopol város státusát és az egyéb kérdéseket 2015. január 1-ig tartó átmeneti időszakban rendezik - ezalatt az idő alatt kívánják az oroszországihoz igazítani a krími nyugdíjakat is.    A Vlagyimir Putyin orosz államfő, Volodimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Olekszij Csalij, Szevasztopol város polgármestere által a területeknek az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden aláírt megállapodást az alaptörvénynek megfelelőnek ítélte szerdán az orosz alkotmánybíróság.     Vlagyimir Putyin államfő várhatóan még a nap folyamán a parlament elé terjeszti az egyezményt és a szükséges alkotmánymódosítás tervezetét, és az alsóházban várhatóan csütörtökön, a felsőházban pedig pénteken kerül napirendre a két "történelmi jelentőségű jogi aktus" jóváhagyása. Ököllel kényszerítették lemondásra a Szabadság párt képviselői az ukrán állami tévé vezetőjétA nacionalista Szabadság párt parlamenti képviselői ököllel kényszerítették az ukrán állami rádió- és televíziótársaság vezetőjét arra, hogy írja alá lemondását. Ihor Mirosnyicsenkóval az élükön három képviselő felkereste irodájában Olekszandr Pantelejmonov igazgatót, és ordítozva kérték számon rajta a kijevi hatalomellenes tüntetésekről a Egyes tévécsatornán közzétett, szerintük elferdített beszámolókat. A tévé vezetőjét belenyomták székébe, papírt tettek elé, és arra kényszerítették, hogy írja alá felmondását. Közben többször meg is ütötték. A történtekről videófelvételt készítettek és közzétették az interneten.    A kedd este történt incidenst élesen elítélte Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök, aki kijelentette: egy európai integrációra törekvő, demokratikus társadalomban elfogadhatatlan, hogy parlamenti képviselők erőszakkal oldják meg a kádercseréket.     Mirosnycsenko szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy "békeidőben udvariasabban is viselkedhetett volna" Pantelejmonovval. Ugyanakkor megismételte, hogy a állami televízió hosszú időn át eltorzította az információkat, egyebek között a Majdanon, azaz a kijevi főtéren tartott tüntetésekkel kapcsolatosan. Hozzátette, hogy a hatalomváltás után sem változott semmit a televízió politikája. Szavai szerint számára az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy amikor megöltek egy ukrán katonát a Krímben, a csatorna a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának moszkvai ünneplését közvetítette.     A helyi média megjegyezte, hogy a moszkvai ünneplést mindössze öt percig közvetítette az ukrán Egyes televízió. Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg a budapesti memorandumotMoszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit - hangoztatta szerdán az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint a nyugati államok azzal szegték meg kötelezettségeiket, hogy szemet hunytak a "kijevi államcsíny" felett és egyben aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához.    Moszkva emlékeztetett, hogy a budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia "az Ukrajna függetlenségével járó jogok" biztosítását vállalta.     Az orosz külügyi tárca kérdések formájában felhánytorgatta, hogy a "kijevi zavargások idején" az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg az akkori ukrán vezetést, amit Moszkva "gazdasági kényszerítésnek" tart. A nyugati államok szemére vetette azt is, hogy küldötteik a Majdanon (a kijevi főtéren) "szinte állandóan ügyeletet tartottak".     "Hogy lehet minősíteni az Egyesült Államok és az Európai Unió azon kijelentéseit, miszerint nem tekintik legitim partnernek a törvényesen megválasztott elnököt (Viktor Janukovicsot), miközben elismerik az új ukrán vezetést, amelyet a kijevi főtéren választottak meg, megsértve minden alkotmányos eljárást?" - olvasható az orosz külügyi közleményben.    Moszkva szerint mindez jól példázza, hogy "az Egyesült Államok és az Európai Unió milyen aktívan járult hozzá az államcsínyhez Kijevben, Ukrajna politikai függetlensége és szuverenitása ellen fellépve, megszegve a budapesti egyezményben vállalt kötelezettségeiket".     Kijev ugyanakkor Moszkvát vádolja a memorandum megsértésével. Az ukrán parlament még a múlt kedden politikai és katonai segítséget kért az Ukrajna biztonságát szavatoló országoktól.     Az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusáról.    Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kedden kijelentette, hogy a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus a politikaiból a katonai fázisba lépett. Sürgette, hogy hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, azaz Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével. Nem engedték be a félszigetre az ukrán kormányfő helyettesét és a védelmi minisztertNem engedték be a Krím félszigetre Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettest és Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert szerdán - közölte újságírókkal a kijevi kabinet ülése után a szociálpolitikai miniszter. Ljudmila Denyiszova hozzátette, hogy emiatt haladéktalanul összeül a nemzetbiztonsági és védelmi tanács. További részleteket nem közölt.     A két kormánytag Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására utazott repülőgéppel a Krímbe. Azt a feladatot kapták: segítsék elkerülni, hogy a krími konfliktus katonai jellegűvé váljon.    Szerhij Akszjonov, a szakadár köztársaság miniszterelnöke előre jelezte újságíróknak nyilatkozva, hogy nem engedik be a Krím félszigetre a kijevi kormány két tagját.     Ugyanakkor a félszigeten szolgáló ukrán katonák nagyon várták a kormánytagok érkezését. A Feodoszijában állomásozó ukrán tengerészgyalogos zászlóalj szerdán ismételten konkrét utasításokat követelt a kialakult helyzetben való cselekvésre a fegyveres erők parancsnokságától és a kijevi vezetéstől.     Megkeresésükben követelték azt is, hogy mihamarabb folytassanak tárgyalásokat és vonják ki az egységet a Krímből. Továbbá garantálják, hogy a zászlóalj legénysége együtt marad, és nem lesznek szétosztva más-más területekre.     Valerij Bojko alezredes, a perevalnyei ukrán egység parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy az előző nap központilag kiadott fegyverhasználati engedély számukra nem jelent semmilyen változást. Elmondta, hogy az egységnél csak a járőröknél és az őrségben lévőknél van fegyver.     Mivel nem hirdettek ki hadiállapotot, a legénység továbbra sem használhat lőfegyvert, mert az békeidőben szabályzatellenes. Ráadásul az oroszok egyetlen lövést is felhasználnának annak igazolására, hogy jogos a katonai jelenlétük a félszigeten.     Közben a szevasztopoli városi ügyészség kihallgatásra őrizetbe vette Szerhij Hadjukot, az ukrán haditengerészet parancsnokát, akit azzal gyanúsítanak, hogy parancsot adott "békés állampolgárok" elleni lőfegyverhasználatra. Biden: Washington megvédi NATO-szövetségeseitOroszország az elszigetelődés sötét ösvényére lépett ukrajnai tetteivel, az Egyesült Államok pedig válaszolni fog bármilyen agresszióra, amely NATO-szövetségeseit éri - hangoztatta szerdán szavait Moszkvának címezve Joe Biden litvániai látogatásán. Az Egyesült Államok alelnöke azután beszélt a nyilvánosságnak, hogy tanácskozott Dalia Grybauskaite litván és Andris Berzins lett elnökkel. Biden nyomatékkal értésre adta, hogy Washington eltökélt a balti államokkal együtt az ukrán nép támogatásában Oroszország agressziójával szemben. Hozzátette, hogy Barack Obama amerikai elnök konkrét kötelezettségek vállalását fogja kérni a NATO-tagállamoktól azért, hogy a szövetség meg tudja óvni kollektív biztonságát.    Biden előző nap Lengyelországban járt és találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. Tárgyalásuk után hasonlóan nyilatkozott, közölte, hogy az Egyesült Államok pótlólagos lépéseket fog tenni a NATO megerősítésére.    Az amerikai alelnök a litván és a lett államfőkkel közösen tartott sajtóértekezletet Vilniusban. A lett államfő bejelentette: megállapodott Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel abban, hogy szorosabban fogják összehangolni  biztonsági ténykedésüket.    A litván elnök a balti térség biztonságára nézve közvetlen fenyegetésnek minősítette a Krímben történteket és elítélte a "brutális erő alkalmazását Európa térképének újrarajzolásához."    A három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia 10 éve tagja a NATO-nak, mindegyikük határos Oroszországgal. Szakértő: mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségbenA Krím annexiója azt jelzi, hogy mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben, és a hidegháború óta a legnagyobb elhidegülés lesz tapasztalható az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban - mondta Deák András Oroszország-szakértő szerdán az MTI-nek. Emlékeztetett: Moszkva gyakori érve volt már az elmúlt 20 évben is, hogy a posztszovjet térség Oroszországnak különösen fontos, nem tűri el, hogy ott vele szemben ellenséges rezsimek alakuljanak ki, külföldi hatalmak pozíciókat szerezzenek.     Az orosz külpolitikai doktrínákban a posztszovjet térség általában az első helyen áll - tette hozzá.    Az elemző közölte: Oroszország ugyancsak gyakran hivatkozik az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Koszovó esetére, mondván, nem Moszkva kezdte el a nemzetközi rend megbontását.     Koszovó függetlenedéséig Oroszország álláspontja egyértelműen az volt, hogy az államhatárokat csak az érintett felek jóváhagyásával vagy az ENSZ Biztonsági tanácsának döntésével lehet megváltoztatni, továbbá nem szabad beleavatkozni az országok belügyeibe. Koszovó önállósodása óta azonban Moszkva feljogosítva érzi magát, hogy a határokat megváltoztassa, és ez történt akkor, amikor független államként elismerték a Grúziából kiváló Abháziát és Dél-Oszétiát, és "most továbbmentek a Krímmel" - mutatott rá.    Deák András elmondta: a Krím hozzácsatolása Oroszországhoz "nem egy népszerűtlen gondolat" az oroszok körében, mert még ha sokan közülük értik is, hogy a terület Ukrajna része volt, sosem fogadták azt el, hiszen 1954-ben egy párthatározattal adta át a félszigetet Moszkva Ukrajnának.    Oroszország már azt is nehezen emészti meg, hogy a hidegháború végével a NATO fennmaradt - vélekedett. Kifejtette: az oroszok szerint 1991-ben, amikor a Szovjetunió szétesett, fel kellett volna bontani az észak-atlanti szövetséget, mivel az ok, amely miatt létrejött, vagyis a szovjet fenyegetettség megszűnt.     Ezzel szemben a NATO elkezdett kelet felé terjeszkedni, folyamatosan új tagokat vett fel, és az oroszok ez ellen mindig is élesen felszólaltak. Ez az eleme az orosz retorikának máig megmaradt, és például 2008-ban, amikor felvetődött Ukrajna és Grúzia felvételének lehetősége a NATO-ba, Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy ezt jól meg kell gondolni, mert Ukrajna "életképtelen posztszovjet maradék", és nem biztos, hogy a jelenlegi formájában egyben marad - magyarázta.    Úgy fogalmazott, "gyakran elkövetjük az oroszokkal azt a hibát, hogy mondogatnak valami hihetetlen dolgot, sokszor elmondják, és mi nem hisszük el, és amikor megtörténik, akkor csodálkozunk".     Deák András szerint katonai fenyegetettség nem várható ebben a helyzetben, politikai és gazdasági jellegű nyomásgyakorlás viszont lehetséges.     Hangsúlyozta: újabb hidegháború ugyan nem lesz, de nagyon jelentős elhidegülés lesz az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban, és ez a hidegháború utáni legsúlyosabb ilyen fordulat. Putyin keddi beszéde annyiban vízválasztót jelent, hogy jelzi: mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben.     Ami a Krím esetében történt, az "egy klasszikus annexió", és újra kell gondolni, hogy "az oroszok mit akarnak, mit képesek, mit hajlandók megtenni" - mondta Deák András.    Kedden a Kremlben aláírták az orosz-krími megállapodást a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról. Nyugati vezetők és az ukrán kormány törvénytelennek minősítették a szerződést, és bírálták Moszkvát, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök hidegháborús retorikával vádolta a Nyugatot, és Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet. Az orosz titkosszolgálat elvezette és kihallgatja az ukrán haditengerészet parancsnokátMeg nem erősített hírek szerint bilincsben vezették el szerdán Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát az ukrán haditengerészet vezérkarának szevasztopoli bázisáról, amelyet aznap reggel orosz katonák és fegyvertelen férfiak egy csoportja megostromolt és hatalmába kerített. Az Interfax-Ukraina jelentése szerint az ostrom után egy órával ukrán katonák fegyvertelenül és polgári ruhában kezdtek távozni a vezérkar területéről. Köztük volt Szerhij Hajduk ellentengernagy is, akit az FSZB orosz titkosszolgálat emberei kísértek. A jelentést független forrásból nem erősítették meg.    A Szerhij Akszjonov oroszbarát krími miniszterelnökhöz közel álló Kriminform krími hírügynökség szerint Hajdukot átmenetileg őrizetbe vették a szevasztopoli ügyészségi szervek, hogy kihallgassák. Az ügyészség állítása szerint Hajduk "továbbította az ukrán katonai egységeknek azt a Kijevből érkezett parancsot, hogy használjanak fegyvert békés állampolgárokkal (a krími önvédelmi erők tagjaival) szemben".    Az Interfax-Ukraina szerint a kijevi védelmi minisztérium megerősítette, hogy Szerhij Hajduk ellentengernagyot férfiak egy csoportja elvezette az ukrán haditengerészet vezérkarának szevasztopoli bázisáról. A tárca sajtóosztályának nincs értesülése arról, hogy a parancsnok jelenleg hol tartózkodik.    Az ukrán haditengerészeti vezérkar munkatársai szerint Hajdukot bilincsben vezették el az orosz titkosszolgálat emberei. A kijevi védelmi minisztérium igyekszik ellenőrizni az információk hitelességét.     Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a szevasztopoli bázisra érkezett Alekszandr Vitko, az orosz fekete-tengeri flotta parancsnoka, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán féllel, Viktor Melnyikov, a krími önvédelmi erők képviselője szerint a megadásról.     "Nehéz tárgyalásaink vannak a parancsnoksággal" - mondta újságíróknak. "Néhány ukrán katona már távozott civil ruhában, de erőszak nem történt" - tette hozzá.    A Reuters tudósítója a bázis kapujánál három, jelzés nélküli egyenruhát viselő, feltehetőleg orosz katonát látott, és legalább egy tucatnyit a bázison belül.