Fordulópont az afganisztáni fronton

Üres hassal harcolni sem lehet: ebédszünetet tartanak az Északi Szövetség katonáiReuters-felvételA BBC afganisztáni jelentése szerint az Északi Szövetség erői tegnap délután áttörték a tálibok első védelmi vonalát Kabul közelében. John Simpson, aki hetek óta a térségben tartózkodik, arról számolt be, hogy az ellenzéki erők páratlan gyorsasággal nyomulnak északról délre. Vezetőik korábban azt közölték, hogy már az ország területének 40 százalékát ellenőrzik. Az afgán főváros körül a tálibok három védelmi vonalat építettek ki, a legtávolabbi mintegy 50 kilométerre van Kabultól, ezt törték át az Északi Szövetség erői. Az Északi Szövetség szóvivője pedig azt közölte, az ellenzéki erők a Kabultól északra fekvő két frontvonal áttörése után alig egy órás harcban elfoglalták Kara Bag körzetét. A legfrissebb jelentések szerint további 5 kilométert nyomultak előre a bagrami légi támaszponton túl, miközben az amerikai harci gépek lőtték a frontvonaltól menekülő tálibok teherautóit. A szóvivő a francia hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az afgán fővárostól 30 kilométernyire fekvő Kara Bag ostrománál mintegy száz tálib harcos vesztette életét. Ugyancsak gyors előrehaladásról számolt be a Reuters operatőrének Bába Dzsán tábornok testőre, aki szerint 1300 tálib harcos adta meg magát.

A brit kormány szóvivője tegnap „drámai katonai előrehaladásként” méltatta az Északi Szövetség harci sikereit, és úgy vélte: az ellenzéki erők térnyerése megteremti a feltételeket a hatékony humanitárius segítséghez Afganisztánban. Egyben jelezte, hogy Észak-Afganisztánban hamarosan brit katonák biztosíthatják a humanitárius segítség eljuttatását. Kijelentette: az Északi Szövetség sikereit az elmúlt 72 órában a szövetséges erők légi csapásai alapozták meg. A tálib rezsim Észak-Afganisztán hatalmas térségeiből vonult vissza, számos támogatója elpártolt tőle, és a tálib vezetés fogytán van az anyagiakban. „Mazari-Sarif elestével a nyugat megkezdheti a humanitárius folyosó kiépítését Üzbegisztánból” – mondta.

Zenét is sugároz a rádió

Dosztum tábornok bejelentette, demilitarizálja a csapatai által hét végén elfoglalt Mazari-Sarifot, hogy biztosítsa a város életének normalizálását. Dosztum parancsot adott katonáinak a város elhagyására, és létrehozott egy 300 főből álló rendfenntartó erőt. „Nem szabad megengedni, hogy káosz uralkodjon el a városon” – mondta Dosztum. A Mazari-Sarifból érkező jelentések szerint a város utcáin megjelentek – férfi kíséret nélkül – a burkáikat levetett nők, a férfiak elkezdték levágatni szakállukat, és ismét működik a helyi rádióadó, amely zenét is sugároz, miután az Északi Szövetség erői eltörölték a tálibok szigorú rendeleteit. Az újonnan működő rádión keresztül rendszeresen elhangzik az Északi Szövetség felhívása, amelyben arra szólítják a helyi lakosokat, hogy folytassák a mindennapos életet.

Segítene a Világbank

Afganisztán újjáépítéséről tárgyal Londonban a brit kormány képviselőivel, köztük Gordon Brown pénzügy- és Jack Straw külügyminiszterrel James Wolfensohn, a Világbank elnöke. Kijelentette: találkozóin meg kívánja vitatni azt is, miként lehet széles körű reformok segítségével átalakítani a világgazdaságot oly módon, hogy csökkenjen a szakadék a gazdag ipari és az elmaradott szegény országok között, amely táplálja a kilátástalanság érzését és a bűnözést világszerte. „A legfontosabb kérdés Afganisztán újjáépítésének feladata, s azt szeretném megvitatni, mit és mikor tehet a Világbank az ország talpraállítása érdekében” – hangoztatta.

Kié legyen az afgán főváros?

A a párizsi Le Figaro elemzője szerint az afgán lakosság többségi nemzetét képviselő pastuk által lakott Kabul a legkevésbé sem vágyik arra, hogy az a szövetség legyen a „felszabadítója”, amelynek 1992– 96 közötti uralma gyalázatos emlékeket hagyott maga után. Ismeretes, hogy a tálibok őutánuk szinte ellenállás nélkül vették be a várost, mert a többségi etnikum képviselői voltak, és azért is, mert véget vetettek a korábbi hatalombirtoklók banditizmusának, a helyi katonai vezetők belháborúinak. Most sem Iszlámábád, sem Washington nem kívánja a tálibok totalitarizmusát az előző anarchiára és etnikai belháborúra visszacserélni, Bush amerikai elnök gyakorlatilag ezt ismerte el, amikor Kabul nyílt várossá minősítését javasolta. A Le Figaro szerint a hét végén bekövetkezett katonai fordulattal a politika szerepe került napirendre, egy olyan játszma, amely az egyszerű katonai taktikánál hasonlíthatatlanul bonyolultabb megközelítést igényel. (m, o)