Fidesz: marad a kétharmad

Budapest. Bár az adatok még nem véglegesek, már biztosan újra megvan a kétharmada a Fidesznek a parlamentben. A választókerületi eredmények-re szombatig kell várni a kül-képviseleti és az átjelentke-zéssel szavazók szavazatai-nak feldolgozása miatt. A vokscsata alaposan elhúzó-dott, Budapesten 22 óra után is sorok álltak néhány szava-zókörnél. Az ellenzéki MSZP, Jobbik és LMP vezetése felajánlotta lemondását.

Magyarország nagy győzelmet aratott, „sorsdöntő győzelmet arattunk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap éjjel a kormánypártok eredményváró központja előtt. A Fidesz 134 mandátumot szerez. Ez éppen annyi, amennyit 4 éve is kapott, a kormánypárt tehát megismételte a 2014-es eredményt, és ha csak egy képviselővel is, de ismét megvan a kétharmada, ami a minősített törvényekhez kell. A helyzet elvben változhat, de ehhez az kell, hogy vagy a listán javuljanak az arányok az ellenzék javára a hátralévő külföldön leadott szavazatokkal, vagy pedig egyéniben forduljon valahol a kocka. Erre azonban kevés az esély. Egyéniben a legszorosabb választókerület, ahol a szavazatok megszámlálása után fordíthatna az ellenzéki jelölt, a budakeszi. Itt Szél Bernadett (LMP) hátránya jelenleg 752 szavazat. Ha tényleg lesz kétharmad, akkor az lehetőséget ad Orbán Viktor negyedik kormányának, hogy módosítsák az alkotmányt, a választási törvényt, az önkormányzatokra és a bíróságokra vonatkozó szabályokat is. Elsőként a Stop Soros csomagot erőltethetik át a parlamenten. Ilyen tervekkel komolyan készülnek, valószínűleg gyorsan át is visznek központosító átalakításokat e területeken.

Nagyot bukott a baloldal

A baloldali ellenzék hatalmasat bukott. Az eddigi frakciók (Fidesz, KDNP, Jobbik, MSZP, LMP) mellett saját képviselőcsoportot alapíthatnak Gyurcsány Ferencék (DK), ők eddig a függetlenek között ültek. Új párt nem jutott be a parlamentbe, a Momentum is távol maradt az 5%-tól. Néhánnyal több egyéni körzetben győzött ugyan ellenzéki jelölt, mint négy éve, de ez semmit sem javított a helyzetükön. Most a Jobbiknak lesz a legnagyobb frakciója az ellenzéki pártok közül, eddig az MSZP-nek volt. Bár sokkal több ember ment el szavazni, mint négy évvel ezelőtt (kis híján 70%-os volt a részvétel), de az előzetes várakozásokhoz képest ez nem az ellenzéknek volt jó. Többen szavaztak a Fideszre mint négy éve, a széttagolt ellenzék között pedig úgy szóródtak szét a szavazatok, hogy azzal egyetlen párt sem járt jól.

Segítség a határon túlról

A Fidesz listájára a jelenlegi állás szerint 2 559 198 szavazat érkezett, ami az összes pártlistás voks 48,83 százaléka (Orbán pártja majd negyedmillió fővel növelni tudta a bázisát), így az ellenzékre a választók 51,17%-a szavazott (2,6 millió fő). A választási rendszer és az egyéni körzetek Fidesznek kedvező átrajzolása miatt ez a szűk 49 százalék éppen elég volt a kétharmadra. Elsöprő többséggel nyert a Fidesz a határon túli szavazók között. Bár a levélben feladott szavazatok feldolgozása még tart, az eddigi eredmények igazolják a várakozásokat: a Fideszen kívül más magyarországi párt nem rúg labdába a kettős állampolgároknál. 99%-os feldolgozottságnál 96,7 ezer levélszavazatot dolgoztak fel, ezekből 91 660 Fideszre érkezett. Ez 95%-os arányt jelent, az összes többi párt 5 százaléknyi maradékon osztozik. E voksok idén is hozzásegítették a kormánypártot egy pluszmandátumhoz, emiatt a Jobbik 1-et elveszített.

Hulló fejek az ellenzéknél

Benyújtotta lemondását az MSZP elnöksége – jelentette be az ellenzéki párt elnöke. Molnár Gyula közölte, tudomásul veszik a választói akaratot, és felelősnek tartják magukat a kialakult helyzetért. A tisztújító kongresszus június második felében lehet. A pártelnök elmondta, az MSZP a Párbeszéddel folytatja „a változás szövetségét”, készülnek az európai parlamenti és az önkormányzati választásra. Vona Gábor lemond a Jobbik elnöki tisztségéről. A pártelnök, miniszterelnök-jelölt elismerte a Fidesz választási győzelmét, jelezve: a Jobbik célja a kormányváltás volt. Személyes ambícióiról szólva úgy fogalmazott: van még benne „politikai tartalék”, de a tagságnak kell eldönteni, kit szeretne elnöknek. A politikus kiállt a néppártosodás mellett, szerinte ez hozzásegítette a Jobbikot szavazóbázisának növeléséhez. Egy másik kérdésre közölte, nem gratulált Orbán Viktornak, mert bár a sportszerűség azt kívánja, „ez nem volt sportszerű verseny”. A kormányváltás nem sikerült, ez azonban nem jelenti azt, hogy feladjuk a küzdelmet – mondta Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki szerint pártjának nem a programján kell változtatnia, hanem azon, ahogyan közvetítik azt a választók felé. „Hiába értünk el jobb eredményt, mint négy éve” – fogalmazott. Hadházy Ákos társelnök bejelentette lemondását a társelnöki posztról. Az Együtt elnöke, Juhász Péter közölte: tudomásul veszik az eredményt, az Együtt elnöksége lemond. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a vasárnapi választáson a „polgári, európai, nyitott Magyarország szenvedett vereséget”. Gyurcsány az ellenzék összteljesítményre vonatkozó kérdésre azt mondta, a voksolás előtt azt gondolta, a Fidesznek a legrosszabb esetben sem lehet több mandátuma 110–115-nél. Hozzátette: azt el sem tudta volna képzelni, hogy a kormánypárt növeli a listás eredményét 2014-hez képest. A Momentum elnöke, Fekete-Győr András úgy fogalmazott: „Fáj, ami történt, és nem tudunk gratulálni a Fidesznek, nem tudunk gratulálni Orbán Viktornak. Nehogy elhiggyétek, hogy ez a rendszer feltétlen 2022-ig állni fog.” (MTI, Index, 444.hu)