Felülvizsgálják a biztonsági intézkedéseket

Bagdad/New York/Washington. Huszonnégyre emelkedett a keddi öngyilkos merénylet halálos áldozatainak száma, a sebesülteké meghaladja a százat – közölték tegnap délután az ENSZ bagdadi központjának munkatársai. A halottak között van Sergio Vieira de Mello, Kofi Annan ENSZ-főtitkár iraki különmegbízottja is, akit egy vasgerenda sebesített meg halálosan. Meghalt az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) iraki koordinátora is. A sebesültek között van a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több alkalmazottja, néhány munkatársról pedig nincs semmi hír. Könnyebb sérüléseket szenvedett az ENSZ-képviselet melletti kórház több ápoltja is. A kórházban gyakorlatilag teljesen mozgásképtelen, a háborúk során megsérült férfiak, nők, illetve gyerekek vannak.

Tegnap is folytatódtak a mentési munkálatok, de mint illetékesek mondták, egyre kevesebb az esélye annak, hogy túlélőket találjanak a romok alatt. Szakértők szerint a merénylők legalább 225 kg C4-es robbanóanyaggal hajtották végre az akciót a badadi ENSZ-központ épülete ellen. A BBC azt jelentette, az újabb sérülteket a bagdadi kórházakban már nem tudták fogadni, ezért őket a jordániai Ammánba szállították.

Az ENSZ egyik New York-i tisztviselője azt közölte, hogy sok ember szorulhatott a felrobbantott épület romjai közé. A CNN közölte: vannak olyan holttestek, amelyek annyira megégtek, hogy valószínűleg csak DNS-vizsgálat útján tudják őket azonosítani. A keddi merénylet az eddigi legsúlyosabb támadás az ENSZ valamely civil intézménye ellen a világszervezet 58 éves történetében – jegyezte meg a BBC.

Paul Bremer, Irak polgári közigazgatásának azt mondta, feltételezések szerint a tettesek Szíriából, Szudánból vagy Jemenből érkeztek. Az amerikai hadsereg közlése szerint az ENSZ bagdadi épülete elleni merényletet egy robbanóanyaggal megrakott teherautóval hajtották végre. Az ENSZ-központban éppen a taposóaknákról tartottak sajtótájékoztatót, amikor az öngyilkos merényletet végrehajtották.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár kijelentette: az ENSZ folytatja tevékenységét Irakban a világszervezet bagdadi irodái ellen végrehajtott keddi pusztító merénylet ellenére is. „Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” – mondta Stockholmban tartott tegnapi sajtóértekezletén. Annan még tegnap visszaindult New Yorkba, hogy megvitassa a Biztonsági Tanács tagállamainak képviselőivel, milyen biztonsági intézkedésekre lesz szükség az arab ország területén az ENSZ-munkatársak védelmében. A főtitkár ezzel egyúttal cáfolta azt a korábbi hírt, amely szerint a világszervezet kivonja Irakból az öszszes külföldi ENSZ-alkalmazottat.

A bagdadi ENSZ-központ elleni merénylet a biztonsági intézkedések átértékelésére kényszeríti az Irakban állomásozó amerikai erőket. Washingtoni katonai szakértők emlékeztettek arra, hogy az amerikai hatóságok már a közelmúltban megerősítették az ENSZ-központ, továbbá több más hasonló hivatalos létesítmény védelmét. Sőt az Irakban működő ENSZ-szervezeteknek otthont adó Canal Hotel biztonságának erősítésére további intézkedéseket is felajánlottak, azokat azonban a világszervezet képviselői visszautasították, hangoztatva: el akarják kerülni azt, hogy az ENSZ-központ egyfajta katonai erődítmény látszatát keltse. A Jordánia bagdadi nagykövetsége ellen néhány héttel ezelőtt végrehajtott merénylet nyomán az amerikai hatóságok már felkészültek arra, hogy terroristák a jövőben minden valószínűség szerint úgynevezett puha – azaz kevésbé védett, nem katonai – célpontok ellen indítanak támadásokat. Ezt követően erősítették meg néhány ilyen jellegű létesítmény védelmét, biztonsági falakat, illetve korlátokat húzva a szóban forgó épületek köré. A keddi merénylet azonban a hatóságokat arra kényszeríti, hogy újból felülvizsgálják az eddigi biztonsági intézkedéseket. Az idézett szakértők nem fejtették ki, hogy milyen konkrét intézkedésekről lehet szó, nyomatékosan utaltak azonban arra, hogy a jövőben több, a keddihez hasonló robbantásos, öngyilkos merénylet várható. A történtek megerősítették azt is, hogy az amerikai hatóságok – minden előzetes várakozás ellenére – egyelőre nem számíthatnak az önálló iraki rendőrség, illetve hadsereg hatékony közreműködésére.

Sok szervezet és több állam vezetője is elítélte a merényletet. George Bush amerikai elnök a civilizált világ ellenségeinek nevezte az akció végrehajtóit. A Texas állambeli crawfordi birtokán tartózkodó Bush közölte: „Ezek a gyilkosok nem fogják megszabni Irak jövőjét”. Az iraki közigazgatást irányító amerikai Paul Bremer kijelentette: „Minden követ megmozgatunk azért, hogy megtaláljuk az elkövetőket.” Tony Blair brit kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a merénylet is jelzi, mennyire fontos az amerikai–brit koalíció iraki jelenlétének fenntartása. II. János Pál pápa a bagdadi és a jeruzsálemi merényletek kapcsán felszólította a világ politikusait, hogy „állítsák meg az erőszak spirálját”. (m, o-o, t)