Európa az USA után kullog

A múlt heti uniós csúcs zöld csúcsként vonul be az annalesekbe. Teljes joggal, hiszen két legfontosabb témáját, a megújuló energiaforrások bővítését és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illetően történelmi határozat született – már ha sikerül megvalósítani. A nemzetközi sajtó is csak erre a – leglátványosabb – témára összpontosított, de mint Hans-Gert Pöttering a reformok folytatását sürgetve rámutatott: a csúcsértekezlet napirendjén számos kényes feladat szerepelt, olyanok, amelyeknek első látásra nincs közös pontjuk, ám amelyek mégis mind-mind egy közös problémakör különböző megnyilvánulási formái.

Pöttering összességében pozitívnak mondta az EU 2006-os gazdasági fejlődését, azt, hogy ennek üteme gyorsult, miközben a munkanélküliség csökkent, s új munkahelyek keletkeztek. Ugyanakkor figyelmeztetett: a világgazdaság fejlődési üteme 2006-ban 5,2 százalék volt, szemben az EU 2,9 százalékos átlagával, s hogy világszerte 120 állam 4 százalékosnál is magasabb növekedést ért el. ĺgy aztán – állapította meg – mindenképp gyorsítani kell a reformok folyamatát. „A világ azon 30 államából, amelyeknek lakossága csökken, 15 európai. A demográfiai változás csak fokozza a feladatok sürgősségét. Ha nem sikerül gyorsan munkába állítani még több embert, a fiatalokat, az 50 évesnél idősebbeket és a nőket, akkor mind nyugdíjrendszereink, mind államháztartásaink szempontjából súlyos problémákra számíthatunk.”

A gazdasági szféra is radikális strukturális reformokat sürget. Az európai üzleti csoportok szerint a fellendülés ellenére Európa gazdasága még mindig jóval az USA után kullog. Az euractiv.com azt írta, a közhangulat jelenleg bizakodó, hiszen a munkanélküliségi ráták tavaly az utóbbi másfél évtized legalacsonyabb szintjére csökkentek, a gazdasági növekedés pedig a 2005-ösnek csaknem kétszeresére nőtt. Az Európai Bizottság becslései szerint 2007-ben az EU gazdasági növekedése meghaladja fő riválisa, az USA hasonló adatát, és ez annak a jele, hogy a lisszaboni stratégia kezdi meghozni a gyümölcseit. Ezzel szemben az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) szerint az EU rossz úton halad, szerinte a lisszaboni célok eléréséhez további munkára van szükség, az önelégültség kárt okoz.

Egyes fontos mutatókat tekintve az EU még mindig 22 évvel van lemaradva az USA mögött, és a különbség egyre növekszik, derül ki az Eurochambres most ismertetett tanulmányából. Eszerint az egy főre jutó GDP-nek évente több mint 8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy 2010-ig sikerüljön elérni az USA szintjét, és az EU máris 3–4 évvel késte le azt a célt, hogy 2010-ig 70 százalékra növelje a foglalkoztatottsági arányt. Az EU jelenlegi kutatási és fejlesztési szintjét az USA 1978-ban érte el. Mindezek ismeretében a vállalatvezetők komoly kötelezettségvállalásra szólították fel az EU vezetőit: öt év alatt 25 százalékkal kellene csökkenteni az adminisztratív terheket uniós és nemzeti szinten egyaránt; új munkahelyeket létesíteni a munkaszerződések rugalmasságát fokozó munkaerőpiaci reformokkal; feléleszteni a belső piacot a termékek és szolgáltatások kölcsönös elismerésének szorgalmazásával. Ugyanakkor kulcsfontosságú a belső energiapiac kialakítása; a kutatás és fejlesztés fellendítése az Európai Technológiai Intézet létrehozásával, a közösségi szabadalmi jog bevezetésének irányába tett konkrét lépésekkel.

A Business Europe „Európai reform barométere” elismeri, a lisszaboni célok irányába történtek ugyan lépések, de ez nem felel meg a vállalkozók elvárásainak. Bár a kutatási körülmények javítását célzó erőfeszítések, a lakosság foglalkoztatottságának növelése eredményesnek bizonyul, egész sor csalódással is szembesülnek a vállalkozók. Az Eurochambres, az Eurocommerce, a kis és közepes vállalatokat képviselő UEAPME és a Business Europe közös nyilatkozata felszólítja az EU vezetőit, ragaszkodjanak a bürokrácia 25 százalékos csökkentéséhez. A négy vállalkozói csoport nagyon aggasztónak tartja a tagállamok kölcsönös bizalomhiányát, és a közös piac kiteljesedésének útjában álló, egyre növekvő nemzeti protekcionizmust. (mti, euractiv.hu, ú)