EU-török csúcs - Elvi megállapodás született a török tervezet főbb vonalairól

Az ülés végén elfogadott uniós zárónyilatkozat értelmében a tagországok vezetői a jövő heti, március 17-18-i EU-csúcson tovább tárgyalnak a török kormányfő váratlanul előterjesztett új javaslatának részleteiről.

A brüsszeli találkozó eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezésére az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról szólt volna. Ankara abban vállalta, hogy megerősíti határainak védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban tartózkodó menekültek ellátásában.
    
Hétfőn azonban Ankara további pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben. Ankara viszonzásul visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező és nemzetközi védelemre nem jogosult, valamint a már a török partoknál feltartóztatott migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
    
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után kijelentette, hogy véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy valódi változást fog hozni a csúcstalálkozón megszületett megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak el Európába. Juncker szerint az új egyezmény nyomán nem lesz értelme annak, hogy a menekültek fizessenek a bűnözőknek az átkelésért.
    
Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempészek útvonalát, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak a csúcstalálkozót követően. 
    
Megerősítette, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Magyarország Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perlik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.
    
Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre - közölte Orbán Viktor.
    
Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait - közölte Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt.
    
Francois Hollande francia államfő leszögezte, hogy kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének. Törökország uniós felvételéről Hollande azt mondta, hogy "addig még hosszú az út", az EU pénzügyi támogatásának megnöveléséről szólva pedig kifejtette, hogy az lehetséges, de csak 2018 után.
    
Nincs többé balkáni migrációs útvonal, Szlovénia a jövőben csak azokat a személyeket engedi be területére, akik rendelkeznek a schengeni belépéshez szükséges dokumentumokkal - jelentette ki Miro Cerar szlovén miniszterelnök a csúcstalálkozó után. Úgy értékelte: noha a zárónyilatkozatba nem az került bele, hogy "a balkáni útvonal mostantól le van zárva", hanem helyette "az illegális migráció véget ér" kifejezéssel értettek egyet a vezetők, szerinte lényegében mindkét mondat ugyanazt jelenti. 
    
Angela Merkel kedden Berlinben egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a nyilatkozatnak a balkáni migrációs útvonalon zajló áramlás megszűnéséről szóló része csupán "helyzetleírás". Ez a helyzet egyoldalú döntések miatt keletkezett, amelyeket Németország nem üdvözölt, mert fenntarthatatlan állapotokat idézett elő Görögországban - tette hozzá.
    
Merkel kedden egy rádióinterjúban úgy vélekedett, hogy a szíriai állampolgárokat érintő szabályozáshoz hasonló megállapodást más országokból származó menekültekre, például irakiakra is ki lehetne terjeszteni.
    
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) aggodalmát fejezte ki a készülő megállapodás miatt, mert úgy véli: egyes országok állampolgárai nem kapnak megfelelő védelmet az egyik országból a másikba történő áttelepítés során. "Visszaküldeni Törökországba olyan embereket, akik ott nem kapnak védelmet, számos problémát vet fel a nemzetközi és az európai jog szempontjából" - mondta Vincent Cochetel, a UNHCR európai igazgatója a svájci RTS rádióban. "Törvényes garanciákra van szükség, hogy szabályozzák azt a mechanizmust, amellyel a menedékkérelem elbírálásának felelőssége egyik országról a másikra száll" - fejtette ki Cochetel.