EU: Izland előtt továbbra is nyitva állnak az Európai Unió kapui

Kocijancic hozzátette, Izland előjoga szabad és szuverén döntést hozni arról, milyen módon kívánja fenntartani kapcsolatait az EU-val. A szóvivő leszögezte, a szigetország továbbra is az európai közösség fontos partnere marad, s megemlítette Izland részvételét az Európai Gazdasági Térségben (EGT) és a belső határokat átjárhatóvá tévő schengeni övezetben.     Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter csütörtökön közölte, Reykjavík visszavonta az európai uniós csatlakozásra vonatkozó kérelmét.     A lépésre két évvel azután került sor, hogy az észak-európai országban euroszkeptikus, jobbközép kormány került hatalomra, amely ígéretet tett arra, hogy leállítja a 2009-ben elindított csatlakozási folyamatot.     Noha Görögországra az eurózónából való kilépés árnyéka vetül, Nagy-Britanniában pedig felmerült egy referendum esetleges megrendezése arról, hogy a britek továbbra is az EU tagjai maradjanak-e, az Európai Bizottság illetékese úgy vélte, az izlandi döntés nem jelent visszalépést Brüsszel számára.     "Számos nép és számos ország nem csupán csatlakozni vágyik az EU-hoz, hanem azokat az értékeket és jogokat is el akarja sajátítani, amelyeket az EU-állampolgárok élveznek" - jegyezte meg Margaritis Schinas, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szóvivője. "Amikor rosszra fordultak a dolgok Izlandon, akkor csatlakozni akartak, most szünetet akarnak tartani. Rendben van, ez az ő szuverén döntésük" - tette hozzá Schinas.     Izland 2009-ben egy baloldali kormány idején adta be csatlakozási kérelmét, egy olyan időszakban, amikor a 2008-as gazdasági világválság súlyosan megtépázta az országot, bankrendszere összeomlott, fizetőeszköze, az izlandi korona pedig értékének majdnem felét elveszítette. A korábban Európa leggyorsabban fejlődő országai közé tartozó Izland lakosai számára mindez vonzó perspektívaként tüntette fel az EU-hoz való csatlakozást.