Észak-Németországban támad az Elba

Összeomlott reményekČTK-felvételVladimír Špidla cseh miniszterelnök szerint az ország árvíz sújtotta területeinek gyors felújítása nemrég alakult kormányának egyik kiemelt feladata lesz. Špidla a parlamenti szervezési bizottságát tájékoztatva már hétfőn elmondta, hogy a károk értéke a ma hozzáférhető adatok és számítások alapján mintegy 2-3 milliárd euróra rúg. A kormányfő a lapnak kifejtette: a kabinet előtt most három sürgős feladat áll: villámgyorsan fel kell mérni a károkat, ki kell dolgozni a helyreállítás tervét és módosítani a költségvetést.

Szerinte a felújítási munkálatok időtartamát ma nehéz megmondani. A legsúlyosabb problémát a közlekedési infrastruktúra, a prágai metró és a családi házak, illetve lakások újjáépítése és felújítása okozza. Ezeket kell a leggyorsabban megoldani. „Mindent megteszünk azért, hogy az embereknek a tél beálltáig megfelelő lakást adjunk” – szögezte le.

A kormányfő szerint a hatóságok azzal is számolnak, hogy a helyreállítási munkálatok során munkanélkülieket is alkalmaznak, akiket egy évre szerződtetnének átlagos havi fizetéssel. Akik ezt elutasítanák, azok elveszítenék a szociális támogatásra való jogot

Árhullám Észak-Németországban

Az Elba árhulláma tegnap elérte Németország északi vidékeit, a víz szintje gyorsan emelkedik. Az alsó-szászországi Amt Neuhausnál 24 óra leforgása alatt egy méter emelkedést regisztráltak, az idősek otthonaiból kiköltöztették az embereket.

Wittenberg, Dessau és Bielefeld térségében a helyzet továbbra is feszült, de a töltések állják a víznyomást, újabb szivárgásokat, repedéseket, szakadásokat nem észleltek. A gátakon keletkezett réseket részben helikopteres segítséggel tömték be.

Tegnap az Elba a vártnál néhány centiméterrel alacsonyabb szinten tetőzött Magdeburgnál, Szász-Anhalt tartomány székhelyénél. Egy Magdeburg környéki elvezető csatorna töltése viszont átszakadt, 500 embert kénytelenek voltak kitelepíteni. A környéken akadozik a vasúti közlekedés. A Magdeburg–Berlin fő közlekedési útvonal használhatatlan, az észak-déli irányba haladó gyorsvonatok közül a München–Hamburg expressz délen csak Lipcséig, a Hamburgból jövő szerelvény csak Berlinig közlekedik.

Szászországban erősen apad az Elba: tegnapra virradóra 6,70 méter magas vízszintet mértek Drezdánál, ez már majdnem három méterrel kevesebb a tetőzés szintjénél. Szászországban megkezdték a pusztítás nyomainak eltüntetését. Az első becslések szerint 750 kilométer utat és 180 hidat rongált meg, vagy tett teljesen használhatatlanná az áradat, kár érte a szászországi vasúthálózat húsz százalékát. Az augusztusi árvizeket a második világháború után Németországot sújtó legsúlyosabb természeti katasztrófának tartják.

Medgyessy összefogást sürget

A Dunán levonuló árhullámhoz hasonló természeti jelenségek elkerülésére a jövőben át kell gondolni az árvízvédelem hiányosságait és hosszú távú nemzetközi együtt-működést kell kialakítani a környező országokkal – hangoztatta tegnap Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, miután látogatást tett a nagytétényi veszélyeztetett területekről kitelepített emberek ideiglenes szállásán. „Mivel az ilyen katasztrófák határokat nem ismernek, ezért az országok közötti összefogás is szükséges, amelynek elősegítésére Magyarország nemzetközi konferenciát kezdeményez a közeljövőben” – jelezte Medgyessy Péter. A magyar miniszterelnök utalt arra: a hosszú távú munkában részt kell venniük a biztosító társaságoknak is, hiszen nem fordulhat elő, hogy a folyó hullámterén engedéllyel épült házakra ne lehessen biztosítást kötni.

A Duna felső szakaszának védvonalain 170 ezer köbméter földet mozgattak meg a védekezésben részt vevők, s 4 millió 800 ezer homokzsákban 96 ezer köbméter homokot használtak fel – tájékoztatott az Országos Műszaki Irányító Törzs.

EU–német–osztrák levél

A német és az osztrák kancellár, valamint az Európai Bizottság elnöke közös levélben fogja tájékoztatni az EU-tagországok vezetőit a vasárnap Berlinben tartott árvízi csúcsról – közölték tegnap az Európai Bizottság illetékesei. Gerhard Schröder, Wolfgang Schüssel és Romano Prodi beszámol arról a kezdeményezésükről is, hogy az EU hozzon létre közös alapot a mostanihoz hasonló rendkívüli helyzetek kezelésére. Az ezzel kapcsolatos részletek még nem tisztázottak, mert a javaslatot először a miniszterek tanácsának és az Európai Parlamentnek is meg kell vitatnia. Brüsszeli tájékoztatás szerint az árvizek nyomán előállt helyzetet napirendjére tűzte az Európai Bizottság is, amely a nyári szünet utáni első – jövő szerdára tervezett – ülésén foglalkozik vele. Működik az EU közös polgári védelmi hálózata is, amely a tagországok kérései alapján bocsát rendelkezésre a mentési munkákhoz szükséges műszaki felszereléseket. Az érintett EU-tagjelöltek a PHARE és az ISPA előcsatlakozási alapok le nem kötött részét irányíthatják át. Csehország esetében már felmérték ennek nagyságrendjét, Szlovákiával és Magyarországgal még folynak az egyeztetések.

Schröder kancellár hétfőn – elemzők szerint politikai kockázatot is vállalva – úgy döntött, hogy egy évvel, 2004-re elhalasztja azt az összesen 6,9 milliárd eurós adócsökkentési programot, amely kormánya legfontosabb tervezett intézkedései közé tartozik. A program jövő januárban lépett volna életbe, s elhalasztásával a német kormány az újjáépítéshez kíván többletforrásokat biztosítani úgy, hogy közben korlátok között tartsa a költségvetési kiadások emelkedését.

Bécsben a Duna szintjének csökkenésével párhuzamosan emelkedésnek indult a talajvíz szintje, így nem kizárt, hogy jó néhány pince még beázik. A Dunát Passau és Linz között tegnap hajózhatónak nyilvánították.

Ukrajna is segítene

Ukrajna kész segítséget nyújtani az árvíz sújtotta európai államoknak – közölte a rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtóosztálya. Leonyid Kucsma államfő utasítást adott: tisztázzák, pontosan mire lenne szükségük azoknak az államoknak, amelyek károkat szenvedtek a katasztrofális árvizek következtében. A rendkívüli helyzetek minisztériuma a külügyminisztériummal karöltve, a diplomáciai csatornák igénybevételével most dolgozik annak pontosításán, hogyan tudnának segítséget nyújtani Németországnak, Ausztriának, Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak.

Elpusztult Gaston, a „szökevény” fóka

Prága. Valószínűleg végelgyengülés következtében pusztult el a prágai állatkert oroszlánfókája, ezt azonban csak a boncolás dönti majd el. Gastont a múlt heti árvíz sodorta ki a Moldvába, majd az Elbába. Csak hétfőn délben, már német területen, Drezdától északra sikerült elfogni. Bár a 12 éves tengeri emlős a német állatorvosok szerint látható sérülés nélkül átvészelte a több száz kilométeres utat, rettentően kimerült, s elfogása után enni sem akart. A prágai állatkert azonnal állatgondozókat küldött Drezdába, hogy haladéktalanul hazaszállítsák a „szökevényt”. Gaston azonban nem bírta az út fáradalmait és néhány órás autózás után kimúlt. Pusztulásának legvalószínűbb oka a végelgyengülés, de belső sérülést sem tudunk kizárni, mondta Petr Fejk, a prágai állatkert igazgatója. (MTI, ú)