Eredmény középtávon várható

Berényi József: „A végrehajtást fel kell gyorsítani.” Ahhoz, hogy egy tervezet sikeres legyen, két folyamaton kell átmennie. Az egyik az úgynevezett programozás, a másik a végrehajtás. A programozás azt jelenti, hogy az előcsatlakozási támogatásra jogosult intézmény megfelelő időben, megfelelő kritériumok figyelembe vételével kidolgozott projektumot juttat el annak az intézménynek a címére, amely kiírta a pályázatot. A végrehajtás az előterjesztett projektum szlovákiai és (legtöbb esetben) brüsszeli jóváhagyása után következik. Magába foglalja a projektum közbeszerzési dokumentációinak elkészítését, a közbeszerzés lefolytatását, majd a beruházás megvalósítását. Mindkét folyamat esetében ismerni kell a vonatkozó hazai és brüsszeli előírásokat, s azokat az országos fejlesztési prioritásokat, melyek végrehajtásához a projektum hozzá kíván járulni.

Milyen hatással vannak az alapok a szlovák gazdaságra?

2000-ben nyílt meg Szlovákia számára az ISPA és a SAPARD, valamint bővült a PHARE egy jelentős területfejlesztési résszel. Az így befolyt évi összeg kb. 50–60 millió eurót tehetne ki abban az esetben, ha sikeresen merítenénk az egyes alapokból. A SAPARD programot sajnos még nem sikerült megnyitni a pályázók előtt, a szükséges intézmények létrehozása és az úgynevezett akkreditálása nagyon elhúzódott. Az ISPA nagy beruházásokat támogat csak (5 millió euró), amit a közlekedésügyben könnyebben, a környezetvédelemben nehezebben lehetett kihasználni. A program megnyitása előtt Szlovákia még nem készült fel kellőképpen a támogatás felhasználására, ezért az államigazgatás és a pályázók legtöbbször a konkrét eseteken keresztül szerezhették csak meg a tapasztalatokat. Mivel nagy beruházásokról van szó, ezért a mára dinamikusabbá vált projektelőkészítés és -végrehajtás eredményei is csak középtávon érzékelhetők, azaz 2–3 év múlva. A PHARE által jóváhagyott beruházási projektumok megvalósítása rendkívül hosszadalmas. Például a 2000-ben jóváhagyott tervezetek építkezései még nem kezdődtek meg, ezért azok hatásáról sem lehet beszélni. A végrehajtást fel kell gyorsítani. Mindemellett fel tudunk mutatni néhány pozitív példát is, például víztisztító állomásokat a PHARE CBC-ből vagy humánerőforrás-fejlesztő projektumokat a PHARE más csomagjaiból.

Büszkélkedhetünk majd olyan eredményekkel, mint ĺrország, amely az uniós pénzekből felvirágoztatta gazdaságát és a munkanélküliség arányát is három százalékra szorította vissza?

Az írországi kollégák elmondása alapján példaértékű gazdasági fellendülésük 3 fő tényezőnek köszönhető, melyek szerencsésen, pont egy időben (a 80-as 90-es évek fordulójára) értek be. Először az átfogó oktatásügyi reformnak köszönhetően jól képzett szakemberek hagyták el az egyetemeket, akik otthonosan mozogtak az EU-intézményrendszerben, járatosak voltak az új technológiákban, angol anyanyelvüknek és marketingismereteiknek köszönhetően sikeres beruházásvonzó tevékenységet folytathattak külföldön (elsősorban az USA-ban). Másodszor: a marketingtevékenységnek és az ország beruházásélénkítő jogi környezetének köszönhetően óriási méretű invesztíciós hullám érkezett az USA-ból. Harmadszor: megnyíltak az EU fejlesztési alapjai, amelyek megfelelő állami bürokráciát és vállalkozói réteget találtak ĺrországban, a társfinanszírozási részek előteremtésére pedig ott volt az országba hozott amerikai tőke. Ha mindezt átvetítem a szlovákiai viszonyokra, érzésem szerint két tényező itt is meglesz: a jól képzett felhasználói réteg (harmadik szektor, vállalkozók, önkormányzatok, államigazgatás) és az EU-források. Ami az ír modellből hiányzik, az az elegendő pénz a társfinanszírozáshoz. Az új szlovák kormány egyik fő feladatát éppen abban látom, hogy az EU-források felhasználásához szükséges társfinanszírozási részt előteremtse, egyrészt a költségvetés összeállítása eddigi gyakorlatának átértékelésével, másrészt alternatív források felkutatásával.

Ki és hogyan ellenőrzi a megítélt támogatások felhasználását?

Az előcsatlakozási alapok felhasználásának ellenőrzését a Közös Monitorozási Bizottság (Joint Monitoring Committee) végzi, amelynek szlovák részről a kormány PHARE- és ISPA-koordinátora (Mária Kadlečíková) a Nemzeti Alap (National Fund) elnöke (Marián Vaškovič), az EU részéről a Szlovákiával folytatott tárgyalóbizottság különmegbízottja (Dirck Meganck) és az EU pozsonyi képviseletének meghatalmazottja a tagjai. A bizottságnak annyi albizottsága van, amennyi programból a PHARE és az ISPA áll. Az albizottságokban azon minisztériumok képviselői ülnek, melyek felelősek az egyes programokért . Az albizottságok minden programról havonta, illetve negyedévenként jelentéseket írnak a Közös Monitorozási Bizottságnak. A jelentések alapján ez a testület dönt a programok módosításáról, leállításáról, kibővítéséről.

Szlovákiában még mindig virágzik a korrupció. Mennyiben érinti ez a támogatás megítélését, mi biztosítja a transzparens elbírálást?

Az egyes programokon belül a projektumokat a partnerség elve alapján létrehozott bizottságoknak kell kiválasztaniuk. Ha a bíráló bizottságban az államigazgatáson kívül a harmadik szektor, a vállalkozók szövetségei, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a kerületi önkormányzatok is helyet kapnak, a döntés átláthatósága biztosított. Ám javítani kell az információáramlást a pozsonyi székhelyű államigazgatás és a régiók közt. Tudatosítani kell azt is, hogy itt projektumok, azaz pályázók versengenek egymással, s mindig lesz elégedett (a győztes) és elégedetlen (a vesztes). Ki kell tehát szűrni, hogy a rendszerbírálatok közt melyik az építő jellegű kritika. Ez szintén nagyon nehéz feladat, amelyet a következő kormánynak kell megoldania.

Készült átfogó értékelés a támogatások hatásáról az ország fejlődésére?

A Közös Monitorozási Bizottság félévente készít jelentést a felhasználásról. Az EU-s támogatás jelenlegi összege nem akkora, hogy a beruházásoknak országos hatása lenne, az ilyen jellegű támogatások pozitív hatása inkább regionális szinten érezhető majd. Más a helyzet a képzési jellegű projektumokkal. Néhány programról elmondhatjuk – például a Strukturális Alapok felhasználásáról szóló Speciális Előkészítő Programra gondolok –, hogy országos szintű eredménnyel bír a képzésen részt vettek száma. Visszagondolva ĺrország sikereinek okaira, a humán erőforrás fejlesztését szolgáló képzéseket nagyon komolyan kell venni. Ezen a téren nem rosszak az eredményeink.