Elzárta Athén pénzcsapját az eurózóna

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Központi Bank (EKB) mindeddig lehetővé tette a bóvli kategóriába sorolt görög kötvények fedezetként való felhasználását, tekintettel arra, hogy Athén egy február 28-án lejáró – az eurózóna többi kormánya és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított – hitelmegállapodás keretében a reformokért cserébe pénzügyi mentőövet kapott. Az euróövezet bankja azzal indokolta szerdai lépését, hogy bizonytalanná váltak a hitelezőkkel kötendő következő megállapodás kilátásai. Mindezt néhány órával azután jelentették be, hogy Jánisz Varufakisz új görög pénzügyminiszter Frankfurtban – saját szavai szerint – nagyon gyümölcsöző megbeszélést folytatott Mario Draghival, az EKB elnökével, felszólítva az európai hitelezőket, hogy enyhítsenek a hitelmegállapodásokba foglalt megszorításokon. Az EKB döntésének hatására tegnap zuhantak a görög részvény- és kötvényárfolyamok. Ez nem csoda, ugyanis az EKB kulcsszerepet játszik Görögország pénzügyi túlélésében. „Ha a görög bankoknak nem nyújt megfelelő likviditást az EKB, nem lenne elegendő eszközük a görög kincstárjegyek megvásárlására, és Görögország meglehetősen gyorsan költségvetési válsághelyzetbe kerülne” – magyarázta a folyamatot Sylvain Broyer, a Natixis francia befektetési bank elemzője. Márpedig a görög pénzintézetek az athéni kormány rövid futamidejű adósságpapírjainak elsődleges vásárlói.

Az Alekszisz Ciprasz vezette új görög kormány hivatalba lépése óta (tegnap megtartotta alakuló ülését az új összetételű parlament is) elutasítja a mentőcsomag feltételéül szabott megszorítások folytatását, azt hangoztatva, hogy a megszorítások tönkretették az ország gazdaságát. Athén új megállapodást szeretne kialkudni, amellyel elkerülheti az államcsődöt és az euróövezetből való kilépést. Ciprasz és pénzügyminisztere, Jánis Varufakisz európai körúton megpróbálják meggyőzni a hitelezőket arról, hogy életképes adósság-visszafizetési tervvel rendelkeznek, csak több időre van szükségük annak előterjesztésére. A franciaországi és olaszországi kedvező fogadtatás után Ciprasz Brüsszelben egy új, négyéves reformterv kidolgozására tett javaslatot. A terv alapján Görögország radikális reformokat hajt végre, cserébe pedig az uniós partnerek enyhítik költségvetési kötelezettségeit. A reformokat illetően Görögország kész küzdeni a korrupció és az adócsalások ellen, valamint növelni a közszolgáltatások hatékonyságát.