Ellentét alakult ki a német kormányban az ukrajnai helyzet megítéléséről

A német hetilap az utóbbi napok fejleményeit összefoglaló cikkében kiemelte: egy évvel a válság kirobbanása - az Ukrajna és az EU társulási szerződéséről folytatott tárgyalások felfüggesztése - után már alig van remény arra, hogy a Krím Oroszországhoz csatolása és a konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai területek elszakítása visszafordítható folyamat lehet, és senki nem tudja, hogy mit kellene tenni. "Egyelőre mindenkinek véget ért a tudománya" - mondják berlini kormányzati körökben. Az ukrán válság ezzel holtpontra ért, és ez nagyon veszélyes pillanat - írta a Der Spiegel, amely szerint a német kormányban éppen ebben a kiélezett helyzetben repedések keletkeztek, és a koalíciós pártok vezetőinek jövő keddi egyeztetésén még inkább láthatóvá válhatnak a nézetkülönbségek. A lap felidézte, hogy Angela Merkel kancellár a hét elején Sydneyben elmondott beszédében kiemelte, hogy az orosz vezetés "lábbal tiporja a nemzetközi jogot". Ezt valószínűleg korábban is így gondolta, de a világ nyilvánossága előtt először mondta ki, ami a Der Spiegel szerint az utóbbi 12 hónap diplomáciai erőfeszítéseit lezáró "határvonalat" és "hadüzenetet" jelent.  Merkel szerint nyilvánosan is jelezni kell Putyinnak, hogy a Nyugat miként vélekedik az ukrán válságban folytatott tevékenységéről. A kancellár úgy látja, hogy az orosz elnök csak a világos beszédre reagál, ha egyáltalán reagál.  A német kormányfő helyzetértékelése mögött az az aggodalom húzódik meg, hogy az oroszbarát szakadárok tartósan elszakíthatják az ellenőrzésük alá vont területet Ukrajnától, és a Nyugat kénytelen lesz ebbe beletörődni. Ebben az esetben pedig a Szovjetunió bukása óta már harmadszor érvényesülhet az orosz stratégia, hiszen Grúzia területéből Dél-Oszétia és Abházia, Moldova területéből pedig a Dnyeszter melléki terület orosz befolyás alá került, aminek következtében egyik állam sem csatlakozhat a NATO-hoz, mert a belépés feltétele a határviták rendezése. A konzervatív kancellár szociáldemokrata külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier szerint viszont nem szabad provokálni, mert az csak még inkább védekező pozícióba szorítja Moszkvát, és megnehezíti az együttműködést más ügyekben, például az iráni atomprogram kérdésében - írta a Der Spiegel. Miután Merkel hétfőn Sydneyben arról beszélt, hogy "nem szabad túlságosan békülékenynek lenni", Steinmeier Brüsszelben egy nyilatkozatában fontosnak nevezte, hogy a nyilvános beszédek "ne torlaszolják el a konfliktus enyhítéséhez való hozzájárulás lehetőségeit" - idézte fel a Der Spiegel, amely szerint Steinmeier akkor már tudta, hogy másnap Moszkvában nemcsak Szergej Lavrov külügyminiszter, hanem Putyin is fogadja majd, és nyilatkozatával azt akarta megakadályozni, hogy veszélybe kerüljön a találkozó az orosz elnökkel. A hétfői brüsszeli uniós külügyminiszteri tanácsülésen aztán éppen Steinmeier váratlan kezdeményezésére emelték napirendre azt a javaslatot, hogy Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének indítványával ellentétben kizárólag ukrajnai szeparatistákat helyezzenek az EU-ba való beutazási tilalommal sújtottak listájára, további orosz személyek ellen pedig ne rendeljenek el ilyen szankciót. Steinmeier azzal érvelt, hogy az ausztráliai G20-csúcson "új csatornák" nyíltak meg Moszkva felé, és ezeket rögtön eltorlaszolná, ha ukránok mellett orosz személyekkel is bővítenék a szankciókkal sújtottak körét. A német kezdeményezést hevesen ellenezte Litvánia, Lengyelország és Észtország, de végül a német álláspont érvényesült - írta a Der Spiegel, megjegyezve, hogy több európai fővárosban aggodalommal tekintenek Berlinre a kancellári hivatal és a külügyminisztérium közötti nézeteltérés miatt. Frank-Walter Steinmeier a lapnak nyilatkozva "hajánál fogva előrángatott" gondolatnak nevezte, hogy nincs egység az ukrán válság megítélésében, Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a kisebbik konzervatív koalíciós párt, a CSU elnöke viszont éppen az egység fontosságára figyelmeztetett ugyancsak a Der Spiegelnek nyilatkozva.  Hangsúlyozta, hogy a külügyminiszter ugyan megfontolt diplomata, és az is igaz, hogy szükség van a párbeszédre Oroszországgal, de rendkívül veszélyes lenne, ha Steinmeier a kancellár irányvonalától eltérő külpolitikát folytatna. A koalíciós pártok vezetőinek keddi tanácskozásán "világos választ várok Sigmar Gabrieltől (az SPD elnökétől) arra a kérdésre, hogy támogatja-e az SPD a kancellár törekvéseit" - mondta Seehofer, hozzáfűzve, hogy saját pártjában is vannak oroszbarát irányzatok, amelyeket nehéz fékezni, ha az SPD-ből oroszbarát hangokat hallani.