Egy összeesküvés része volt a Djindjics-gyilkosság

Belgrád. A Zoran Djindjics szerb miniszterelnök elleni merénylet kapcsán a belügyminisztérium kész vádiratot fogalmazott meg a milosevicsi diktatórikus múltat képviselő szervezetek ellen. Kiderült, hogy Legija, a zimonyi klán szökésben lévő egyik vezére, az első számú közellenség diplomáciai státust élvezett. A belügyi közlemény szerint a nyomozás során fény derült arra, hogy a miniszterelnök elleni merénylet része az úgynevezett hazafias erők összeesküvésének. A közlemény a „hazafias erők” közé sorolja a háborús bűnösöket és háborús nyerészkedőket, pártfogóikat, illetve a politikai bűnözés felbujtóit, akik a milosevicsi rezsim pártjaiból valók. Az álhazafiak bűnbandákkal, elsősorban a zimonyi klánnal együttműködve, a Milosevics-Markovics házaspár nevében, a Jugoszláv Egyesült Baloldal, a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt szükségleteit kiszolgálva gyilkolták a politikai ellenlábasokat és másként gondolkodókat, tettleg bántalmazták az ellenzéki pártok híveit és a szembeszegülő polgárokat. Az alvilág, szolgálataiért cserébe, szabadon folytathatta az ember- és kábítószer-kereskedelmet, és eltehetett láb alól bárkit, aki útjába állt. E bűnözőknek engedélyezték diplomata-útlevelek törvénytelen használatát. A zimonyi klán egyik vezetője, Milorad Lukovics Legija 1996-ben diplomáciai státust és szakértői címet kapott. Legija, az állambiztonsági elitosztag, az úgynevezett vörössapkások parancsnoka és az egység vezetői Kolumbiába, Oroszországba, Kínába és Albániába látogattak, útjaik kizárólag a bűnözéssel voltak kapcsolatosan, miközben beosztottjaiknak azt mondták, hogy szolgálati útra indulnak. A belügyminisztérium figyelmeztette a lakosságot, hogy Legija hamis horvát útlevelet használ és Vlade Vukomanovics nevű horvát állampolgárnak adja ki magát. A szerb hatóságok jelen pillanatban Legiját tekintik az első számú közellenségnek. A zimonyi klán élén álló hármasfogat tagjai közül már csak ő van szökésben.

A szerb hatóságok évekre visszamenőleg elemzik a Zoran Djindjics elleni sajtótámadásokat, mert azt gyanítják, hogy egyes bíráló és rágalmazó írások az alvilág megrendelésére készültek. A Djindjics-merénylet előtt egyes lapok olyan adatokat tettek közzé, amelyekről csak a rendőrség, a titkosszolgálatok vagy a bűnözőcsoportok tudhattak. A belügy utasítására a kulturális és tájékoztatási minisztériumnak civil szervezetekkel, sajtóorgánumokkal és szakértőkkel együttműködve jelentést kell készítenie a néhai kormányfő elleni sajtótámadásokról és politikusok, pártok, újságírók, illetve más személyek nyilvános nyilatkozatairól. A nyomozóhatóságok fény kívánnak deríteni arra, hogy kik voltak a Djindjicset kompromittáló cikkek megrendelői. Az első ilyen írások már 2001 februárjában megjelentek a Panorama című lap hasábjain. Az újságnak mindössze két száma látott napvilágot, s ezek közül az egyik kizárólag Djindjics és az alvilág állítólagos kapcsolatával foglalkozott. A lap kiadója, Bratiszlav Grubacsics a kormányfő elleni merénylet kapcsán vizsgált személyektől kapott pénzt az újság megjelentetésére. Grubacsics később folytatta rágalomhadjáratát a VIP nevű kiadványban, amelyet diplomáciai képviseleteknek adott el. A hatóságokat kiváltképpen azok az írások érdeklik, amelyek a későbbiekben bekövetkezett eseményeket harangoztak be.