Drasztikus fogyatkozás

Belgrád. Drasztikusan, a statisztikai kimutatásoknál jóval nagyobb mértékben fogyatkozott a délvidéki magyarság lélekszáma az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban, 1991-től 2002-ig, ugyanakkor az asszimiláció folyamata lelassult. Mirnics Károly szabadkai demográfus a tavalyi áprilisi összeírás eredményeit elemezve elmondta: a népszámlálás adatai szerint tizenegy év alatt Szerbia összlakossága – Koszovón kívül – 69,5 ezer fővel, közel 1,1 százalékkal csökkent. A magyarok száma ez idő alatt viszont 49 ezerrel, 293 ezerre főre csökkent. A Vajdaságban a szerbek lélekszáma 57 százalékról 65-re nőtt, a magyaroké viszont 16,9 százalékról 14,5-re csökkent. Mirnics szerint a drámainak mondható népességfogyás a valóságban a köztársasági statisztikai hivatal által kimutatott adatoknál is nagyobb, a tavalyi népszámlálás módszertana ugyanis gyökeresen más volt, mint a tizenkét évvel ezelőtti összeírásé. Tavaly például csak azokat a külföldön lévő vendégmunkásokat vették számba, akik legfeljebb egy éve tartózkodnak külföldön, míg a korábbi népszámlálásnál nem volt ilyen időhatár. A délvidéki magyar pártok sugallatára pedig a magyarok – ha tehették – minden külföldön tartózkodó hozzátartozójukat is bejelentették. Mindennek hatására a statisztikák a valóságosnál kisebb fogyást mutatnak, a magyarság lélekszámának tényleges csökkenése mintegy 85 ezer fős volt (Mirnics megjegyzi, hogy a magyarországi demográfusok 100 ezerre becsülik a délvidéki magyarság lélekszámának csökkenését). A statisztikák szerinti 49 ezer fős csökkenésben közel 33-35 ezret tesz ki a természetes népességfogyás, amiből az következik, hogy 14 ezer fő vándorolt ki az országból. Mirnics szerint az utóbbi adat abszurd, manipulációnak az eredménye. A szakértő szerint az említett időszakban 50-60 ezer vajdasági magyar vándorolt ki külföldre.

Mirnics elmondta: a szerbek lakta vajdasági településeken kétszer kisebb a volt vendégmunka-vállalók és a kivándorlók száma, mint a magyarok lakta településeken, ami a nemzetiségek ellen irányuló etnocídiumnak az eredménye. Megindult ugyanakkor egyfajta visszaasszimilálódási folyamat: magyaroknak vallották magukat sokan azok közül, akik korábban szerbeknek vagy jugoszlávoknak tartották magukat. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évek elnyomásos politikája miatt taszító hatást gyakorolt a szerb civilizáció, míg vonzóvá vált a magyar kultúra.