Drága lesz a csatlakozás

Brüsszel. Az Európai Bizottság becslése szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 2–3 százalékát kell „befektetnie” a tíz új belépőnek saját csatlakozási projektumába. Csupán az EU környezetvédelmi jogszabályaiban foglaltak végrehajtása 80–110 milliárd eurót emészt majd fel. A 2004-ben EU-taggá váló országoknak a belépéstől kezdve át kell venniük az EU teljes hatályos joganyagát. Ez nemcsak adminisztratív feladatokat jelent, hanem komoly költségekkel is jár, hiszen a jogszabályok egy sor előírását teljesíteni kell.

Az aquis communitaire érvényesítéséhez a csatlakozó tízek kénytelenek lesznek állami vagy magán-pénzintézetekhez fordulni. Előfordulhat az is, hogy az EU törvénycsomagjának alkalmazása érdekében a kormányok az adóterhek növelésére vagy hasonló gazdasági intézkedésekre kényszerülnek. A közösségi törvények alkalmazása elsősorban a gyenge közigazgatási képesség miatt okoz majd gondot. A 2004-ben csatlakozó országoknak ezen túlmenően olyan jellegzetes problémáik is vannak, mint például a környezeti állapot, amelyek megoldása plusz anyagi terhekkel jár. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU törvénycsomagjának teljes körű alkalmazásához a GDP 2–3 százalékával egyenértékű befektetésekre van szükség.

A csatlakozás után az új tagországok fő anyagi forrását a szerkezeti és kohéziós alapok jelentik majd. A tízek 2004–2006-ban körülbelül 22 milliárd euró értékű szerkezeti támogatáshoz jutnak. Eszerint csupán a kohéziós alapból származó környezetvédelmi befektetési támogatások a csatlakozást megelőző időszak támogatásainak háromszorosára emelkednek. A bizottság tájékoztatása szerint környezetvédelemre a szerkezeti és a vidékfejlesztési alapból nyújtanak majd többlettámogatást.

A környezetvédelmi biztos nem hivatalos találkozón figyelmeztette a tízek környezetvédelmi minisztereit az EU-törvénykezéssel kapcsolatos elvárásokra. Nem elég elfogadni a törvényeket, azokat alkalmazni is kell. – Tavaly óta az unión belül különös figyelmet szentelünk az előírások betartásának, illetőleg megsértésének – nyilatkozta Margot Wallström környezetvédelmi biztos. A bizottság rendszeresen figyeli majd az elkötelezettségek tiszteletben tartását, s fél évvel a 2004 májusára tervezett csatlakozás előtt jelentést tesz a törvényalkalmazás helyzetéről. A 15 tagország egyébként egyetért a bizottság javaslatával, amely szigorú intézkedéseket helyez kilátásba azon országok ellen, amelyek nem tesznek eleget elfogadott kötelezettségeiknek. Ellenőrizzük majd, hogy megtartják-e ígéreteiket, megbizonyosodunk afelől, hogy folytatják a tagsághoz szükséges reformok bevezetését, s hogy biztosítják az új törvények hatékony működését. A szavak nem elegendőek – intette Margot Wallström a 2004-es csatlakozók környezetvédelmi minisztereit, elismerve, hogy a következő időszakban a tízeknek nehéz és költséges terheket kell vállalniuk. Brüsszelben jegyzék készült az EU törvénycsomagjának elfogadásával járó előnyökről. Ezek közé sorolják a főbb levegőszennyező anyagok visszaszorulását, az ivóvíz minőségének javulását, a mérgező fémek kiáramlásának csökkenését, általában véve a környezeti viszonyok jelentős mértékű javulását a csatlakozók térségében. (MTI, ú)