Döntés a békepolitika sorsáról is

John Kerry szenátor az elvesztett elnökválasztás után is aktív maradt. Tegnap Rámalláhban Ahmed Korei palesztin kormányfővel találkozott. Az amerikai politikus minden lépését tucatnyi palesztin testőr vigyázta. Reuters-felvételAbbász délben azt nyilatkozta, a voksolás zökkenőmentesen zajlik, ami bizonyítja, hogy a palesztin nép nagy lépést tesz a demokrácia felé. Az emberi jogi aktivista Barguti azonban szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte egyes szavazókörzetekben olyan tintát használnak, amelyet később könnyű eltüntetni. A választás biztonságos lebonyolítását egyébként 800 külföldi megfigyelő segítette, hivatalos eredmény ma délre várható.

Egyes helyeken az izraeli hatóságok nehezítették a szavazás menetét. Kelet-Jeruzsálemben az izraeli biztonsági erők 1500 tagját vezényelték ki, hogy megakadályozzák az arabellenes szélsőségesek esetleges akcióit. A délelőtt folyamán szemtanúk szerint a rendőrök két kisebb – néhány tucat, izraeli zászlókat hordozó szélsőségesből álló – tüntetést oszlattak szét a városrészben, s őrizetbe vették egy radikális muszlim csoport két tagját, akik a választás bojkottjára felszólító röplapokat kezdtek osztogatni.

A palesztin központi választási bizottság szerint Izrael nem teljesítette a választás lebonyolításának segítésére tett ígéretét, így a szavazás körülményei Kelet-Jeruzsálemben nem feleltek meg a szabad, igazságos és átlátható választás követelményeinek. Az 1967-ben megszállt városrészben mindössze öt postahivatalban nyitottak szavazóhelyiséget, ahol a 120 ezer lakos közül csak 5500 adhatta le a voksát. A többieknek a külvárosokban létesített 12 szavazókör valamelyikét kellett felkeresniük – ehhez könnyítették az átjutást a Ciszjordániába vezető ellenőrző pontokon, s ideiglenesen négy további gyalogosátkelőt nyitottak. Jimmy Carter volt amerikai elnök a külföldi megfigyelők egyikeként felkeresett egy kelet-jeruzsálemi szavazóhelyiséget, s szintén helytelenítette, hogy a negyed lakosai csak a kijelölt postahivatalokban voksolhattak.

A 200 ezer kelet-jeruzsálemi palesztin közül csak 5300-an iratkoztak fel a választói névjegyzékbe. Ennek nem csak az lehetett az oka, hogy kevés volt a kijelölt postahivatal. A kelet-jeruzsálemiek félnek feliratkozni egy listára, mivel az arab lakosok felemás izraeli állampolgárságot kaptak 1967 után. Nem szavazhatnak az izraeli parlamenti választásokon, de a helyhatóságin igen. A helyi önkormányzatba küldhetnek képviselőket és részesei az izraeli társadalombiztosításnak is. Kapnak izraeli nyugdíjat, betegbiztosítást, gyereknevelési segélyt és orvosi ellátást. E jogaikat féltve aztán igen óvatosan jelentkeztek csak a kelet-jeruzsálemi listákon, ki tudja, a korrupt viszonyok közt kiknek a kezébe kerülhet egy-egy ilyen névsor. Kelet-Jeruzsálemből ezért sokan a közeli Ciszjordániában, Rámalláhban adták le voksukat, s mivel nincsenek szigorú értelemben vett választókörzetek, ezt szabadon meg is tehették.

A palesztin biztonsági erők szerint a Gázai övezet déli részén izraeli katonák akadályozták a lakosok eljutását a szavazóhelyiségekbe. Az itteni legnagyobb zsidó telep, Gus Katif közelében lévő al-Muvaszi körül úttorlaszokat létesítettek, s igen lassan, csak néhány fős csoportokban engedték át az embereket.

A közvélemény-kutatások alapján a mérsékeltnek számító Mahmúd Abbász volt kormányfő, a PFSZ elnöke arat jelentős győzelmet. Abbász választási kampányában a független palesztin állam érdekében vívott harc folytatását ígérte, de nem erőszakos eszközökkel. A Jaszszer Arafatot terroristának minősítő Izrael szerint Abbász alkalmas az együttműködésre, az USA vezette nemzetközi közvetítők pedig a volt palesztin kormányfőt lehetséges béketeremtőként tartják számon. Az előrejelzések szerint a szavazatok 52–65 százalékára számíthat Abbász, támogatottsága várhatóan kétszer akkora lesz, mint Bargútié. Elemzők szerint ahhoz, hogy Abbász népi felhatalmazással tárgyalhasson Izraellel, a szavazatok legalább hatvan százalékát kellene megszereznie jelentős részvételi arány mellett. (MTI, t, o-o)