Csorbíthatatlan megszerzett jogok

Belgrád. A szerbiai és a montenegrói parlament is nagy többséggel fogadta el szerdán este az emberi és kisebbségi jogokról, illetve polgári szabadságjogokról szóló alapokmányt, amelyet szerves részét képezi a szerb–montenegrói államközösség alaptörvényének. A szerbiai köztársasági törvényhozás 155 képviselője igennel szavazott, 35-en elutasították a dokumentumot. A szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt képviselői kivonultak az ülésteremből a szavazás előtt. A 75 tagú montenegrói parlament 57 igen, 2 nem és 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá az alapokmányt. A dokumentum kimondja az emberi méltóság csorbíthatatlanságát, általános kötelezettségként fogalmazza meg az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, tilt bárminemű – közvetlen vagy közvetett – diszkriminációt. Tiltja továbbá a kisebbségek asszimilációjára irányuló intézkedések megtételét, a faji és vallási alapú gyűlöletet szítását. A dokumentum európai viszonylatban egyedülállóan, alkotmányos szinten biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek. Fontos kitétele az okiratnak, hogy a már megszerzett, a nemzetközi jogban is általánosan elfogadott emberi és kisebbségi jogokat nem lehet csorbítani (ettől rendkívüli helyzet vagy hadiállapot idejére bizonyos mértékig el lehet tekinteni). Nem lehet korlátozni a hatályos, államközösségi szintű kisebbségügyi törvény által szavatolt kisebbségi jogokat. Példának okáért nem lehet felszámolni a délvidéki magyar kisebbség személyi elvű, kulturális autonómiáját megtestesítő Magyar Nemzeti Tanácsot. A dokumentum kidolgozásában tevékenyen részt vállalt a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a párt által felkért szakértők is segédkeztek benne. A korlátozott jogkörrel működő jugoszláv szövetségi parlament ma szavaz az alapokmányról.