Csehországnak nincs államfője

Prága. Csehországban vasárnap éjfélkor lejárt Václav Havel mandátuma, s mivel utódját még nem sikerült megválasztani, az ország bizonytalan időre államfő nélkül maradt. Az alkotmány értelmében ilyen helyzetben a legfontosabb államfői jogköröket Vladimír Špidla kormányfő és Lubomír Zaorálek képviselőházi elnök fogja gyakorolni. A kormányfő lett a hadsereg főparancsnoka, állami kitüntetéseket adományozhat, bírákat nevezhet ki, kegyelmet gyakorolhat, s az ő kezében van a nagykövetek kinevezése, illetve visszahívása is. A képviselőházi elnökre szállt át az alkotmánybíróság új tagjainak kinevezése, a kormány, a miniszterelnök és a kormánytagok kinevezése, illetve menesztése, képviselőházi ülés összehívása és a népszavazás kiírása. Ugyanakkor az adott helyzetben sem a kormányfőnek, sem a képviselőházi elnöknek nincs joga új képviselőházi és szenátusi választás kiírására, a legfelsőbb bíróság elnökének és tagjainak kinevezésére. Csehországban az új államfőt a parlament két házának kell megválasztania együttes ülésen. Januárban két kísérlet is eredménytelenül végződött, mert egyetlen jelölt sem kapta meg a győzelemhez szükséges szavazattöbbséget. Jelenleg a parlamenti pártok egyeztetnek, s megpróbálnak olyan jelöltet találni, aki elfogadható lenne a többség számára. Vezető politikusok jelezték: ha nem sikerül ilyen személyben megegyezniük, akkor várhatóan megváltoztatják az alkotmányt, s bevezetik a közvetlen elnökválasztást. Prágában azt várják, hogy az újabb elnökválasztási kísérletre február végén vagy március elején kerül sor. (-kes)