Csak pár százan emlékeztek meg a sztálini terror áldozatairól

A hidegben, havazás közben tartott megemlékezést a szovjet korszak megtorlásait kutató Memorial civil szervezet rendezte a rettegett szovjet titkosrendőrség, a KGB egykori székházával szemközti parkban. Az épületben ma a KGB jogutódja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) működik.

Végtelen sorban hangzottak el az áldozatok nevei, életkoruk és foglalkozásuk, 19 évesektől 80 évesekig, oroszok, zsidók, tatárok, lengyelek, katonák és civilek, papok, munkások, mérnökök, egy apáca, pékek, hivatalnokok, villamosvezetők és mások.

A jelenlévők könnyekkel a szemükben az elhangzott nevekhez hozzáfűzték saját hozzátartozóikat: "És az apám, akit 1938-ban lőttek agyon" vagy "És a nagyapám, aki egy lágerben halt éhen". Volt olyan résztvevő, akinek a családjában többen is a megtorlások áldozatául estek. 

A politikai megtorlások áldozatainak emléknapját Borisz Jelcin néhai orosz elnök alapította 1991-ben. Az orosz hivatalos hatóságok ma nem vesznek tudomást erről a gyásznapról. 

Orosz és nyugati történészek szerint a sztálini terrornak, amely 1937-1938-ban érte el csúcspontját, összesen mintegy 20 millió halálos áldozata volt, beleértve a tömeges kivégzéseket, a Gulág táboraiban elpusztultakat, az egészségre ártalmas területekre deportáltakat és az éhen haltakat Ukrajnában és Oroszország különböző régióiban.