Bush újabb nagy beszédre készül

Washington. A kongresszus felsőházában, a szenátusban helyi idő szerint csütörtökön este kezdődött meg a döntő fontosságú vita Irakról, illetve arról, megadják-e George Bush elnöknek a felhatalmazást a katonai erő alkalmazására is. Megfigyelők emlékeztettek: az amerikai törvényhozásnak csak egy hete maradt erre a november 5-i részleges választások előtt, hiszen a honatyák a jövő pénteken visszautaznak körzeteikbe kampányolni. Valószínűleg a szenátorok meggyőzésére indított kampánnyal függ össze az a tegnapi bejelentés, hogy az elnök hétfőn nagy horderejű beszédet kíván tartani Irakról, a Szaddám-rezsim jelentette fenyegetésről. A New York Times beszámolt a szenátus hírszerzési bizottságának zárt üléséről, amelynek során a CIA megtagadta, hogy információt adjon az Irak elleni háborúban betöltendő szerepéről. A szenátorok a cikk szerint dühösen reagáltak a titkosszolgálat igazgatójának mereven elutasító levelére és arra, hogy George Tenet nem jelent meg a testület előtt.

Legalább négy repülőgép-hordozó hajóból álló köteléket vonhat össze decemberre az USA a Perzsa-öböl vizeire, ahonnan elérhetőek az iraki célpontok. Az amerikai haditengerészet név nélkül nyilatkozó forrásai arról számoltak be, hogy a George Washington anyahajó jelenleg a Földközi-tenger körzetében tartózkodik kísérőhajóival, a Lincoln pedig már ezen a héten megérkezik az öbölbe. A Constellation novemberben szedi fel a horgonyt Amerika nyugati partjainál, míg a Harry S. Truman decemberben indulhat útnak. E négy repülőgép-hordozóról összesen 250 harci gép vethető be és csaknem kétezer Tomahawk manőverező robotrepülőgép. Az anyahajókat általában kísérő tengeralattjárók ugyancsak rendelkeznek Tomahawk cirkálórakétákkal.

Az olasz parlament mindkét háza megszavazta, hogy ezer alpesi vadászt küldjenek Afganisztánba, az ott állomásozó brit tengerészgyalogosok leváltására, akiket az öböl térségébe vezényelnek át. A második világháború óta ez az első eset, hogy olasz szárazföldi erők, melyek eddig 77 békemisszióban vettek részt, harci feladatot teljesítenek majd az ország határain kívül.

Az iraki tömegpusztító fegyverek után a 90-es években kutató ENSZ-ellenőrök közül egyesek valószínűleg saját országuk számára kémkedtek – állította Ake Sellstrom volt svéd fegyverzetellenőr egy stockholmi tv-csatornán. „A csapat egyik tagja túl sok fénymásolatot készített a dokumentumokról. S akadtak még olyan ellenőrök is, aki az éjszaka közepén keresték fel sürgősen nagykövetségeiket, noha ez elvben nem volt megengedve” – közölte Sellstrom, aki az ENSZ fegyverzetellenőreként dolgozott Irakban, amikor az UNSCOM elnevezésű testületet az amerikai Scott Ritter irányította. Rittert az irakiak több ízben is kémkedéssel vádoltak. A svéd szakértő állítása szerint az UNSCOM-ban való szolgálata idején az iraki biztonsági erők kommunikációjáról beszerzett információk nyilvánvalóan rossz kezekbe – mint például az amerikai és izraeli hadsereghez – jutottak. Egyes célpontokat alig egy héttel azt követően bombázott az amerikai és szövetséges légierő, hogy ott jártak a fegyverzetellenőrök. (m, t)