Bush-beszéd: érvek a háború indoklására

Berlin/London/Párizs/Stockholm/Moszkva/Tokió. Sokan és nagyon sokféleképpen értékelték – mind a politikusok, mind a kommentátorok – George Bush tegnap hajnalban elhangzott beszédét az Unió helyzetéről.

Berlin/London/Párizs/Stockholm/Moszkva/Tokió. Sokan és nagyon sokféleképpen értékelték – mind a politikusok, mind a kommentátorok – George Bush tegnap hajnalban elhangzott beszédét az Unió helyzetéről. Az elkövetkező hetekben a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából meghatározó lesz az, amit az amerikai elnök Irakról mondott.

A német politikusok üdvözölték, hogy az USA több információt óhajt nyilvánosságra hozni az iraki fegyvergyártásról. Egyesek annak a feltevésüknek is hangot adtak, hogy az új információk a háború igazolását szolgálják csupán. Joschka Fischer külügyminiszter hangsúlyozta: a német kormány változatlanul azon fáradozik, hogy Irak lefegyverzését katonai erőszak nélkül érjék el. Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a német titkosszolgálatok milyen ismeretekkel rendelkeznek az iraki fegyverprogramokról.

Párizs saját javaslata elfogadásaként üdvözölte Bush indítványát arról, hogy február 5-re hívják össze a BT ülését, amelyen Washington előtárja bizonyítékait az Irak birtokában lévő tömegpusztító fegyverekről. Dominique de Villepin külügyminiszter emlékeztetett arra, Franciaország hetek óta szorgalmazta, hogy a meggyőző erejű felderítő jelentések birtokában lévő valamennyi ország adja át információit az ENSZ-ellenőröknek. Jelezte, hogy a biológiai és vegyi fegyverek tekintetében továbbra is számos nyugtalanító bizonytalanság van, amelyek tisztázásra szorulnak. Megjegyezte: „Súlyos felelősség felvállalni az arab országokkal való szakítás kockázatát.”

Göran Persson svéd kormányfő szerint az Irak elleni háború veszélye a Bush-beszéd után megnőtt. „Bush akkora nyomást fejtett ki, hogy ezután már csak nehezen kerülheti el, hogy megindítsa a katonai támadást” – jelentette ki. Persson megismételte országa álláspontját: „Ha az ENSZ nemet mond, nem támogatjuk a háborút. Lényeges, hogy minden lépés a nemzetközi jog keretein belül történjék.” Hozzátette: „Fontos jel, hogy Powell személyesen tart beszámolót a BT előtt. Nem küldenének oda egy külügyminisztert, ha nem tartanák lényegesnek, hogy maguk mögött tudják a nemzetközi közösség támogatását.”

Oroszország továbbra sem lát indokot az Irak elleni katonai akcióra – ismertette a moszkvai álláspontot Jakovenko külügyi szóvivő. Megismételte: az ENSZ-ellenőröknek folytatniuk kell munkájukat. Ugyanakkor Moszkva figyelmesen meghallgatja és elemzi majd azokat a bizonyítékokat az iraki tömegpusztító fegyverekről, amelyeket Colin Powell február 5-én tár a BT elé.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint továbbra is a BT-nek kell kulcsszerepet játszania az iraki válság rendezésében. Solana túl korainak nevezte, hogy arról nyilatkozzék, szükség lesz-e egy második BT-határozatra is, hogy az felhatalmazást adjon egy Irak elleni esetleges támadáshoz.

A brit kormány tagjai kiemelték a Bush-beszéd határozottságát. Tony Blair kormányfő szóvivőjének nyilatkozata szerint a brit kormánynak bizonyítékai vannak arra, hogy a bin Laden nevével fémjelzett al-Kaida terrorcsoport tagjai az iraki kormány védelmét élvezik. A tegnapi volt az első eset arra, hogy a brit kormány egyértelműen összefüggésbe hozza az al-Kaidát Szaddám rendszerével.

A japán kormány üdvözölte azt a határozottságot, amellyel Bush Irak tömegpusztító fegyvereinek felszámolásáról szólt. Fukuda Jaszuo kormányszóvivő kiemelte, hogy az amerikai elnök ismét figyelmeztette Észak-Koreát atomfegyverprogramjának feladására.

A NATO elnapolta az amerikai kérést

Brüsszel. Elsősorban Németország és Franciaország nyomására a NATO tegnap elnapolta a döntést azzal az amerikai kéréssel kapcsolatban, hogy a szövetség nyújtson támogatást egy Irak elleni háború esetén. Brüsszeli források szerint a 19 tagállam nagykövetei tanácskozásukon napirendre sem tűzték az amerikai kérést. Az USA azt kérte szövetségeseitől, hogy háború esetén nyújtsanak támogatást az Irakkal határos Törökország védelméhez. Ehhez AWACS felderítő repülőgépek és Patriot elhárító rakéták bevetésére lenne szükség, valamint erősíteni kellene a Földközi-tenger térségében állomásozó NATO-flottát. (MTI)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?