Brüsszelben a Vajdaságról

Brüsszel. Az EU-tagországok külügyminiszterei tegnapi brüszszeli találkozójukon nyilatkozatban követelték az összes iraki túsz azonnali szabadon bocsátását. Nem hivatalos napirendi pontként szóba került a vajdasági magyarellenes atrocitások kérdése is.

Október közepén további szankciókat vezet be az unió Mianmar (Burma) ellen, ha az ázsiai ország kormányzata addig nem teljesíti az emberi jogok betartásával kapcsolatos uniós elvárásokat. A huszonöt tagország diplomáciájának vezetői az október eleji EU–ázsiai csúcstalálkozó kapcsán határoztak a büntetőintézkedések szigorításáról. Az új intézkedések értelmében tábornoki rangig lefelé kiterjesztik a mianmari vezetőket sújtó utazási tilalmat, illetve megtiltják uniós vállalatoknak, hogy mianmari állami cégekkel kössenek üzletet.

Újfent kételyeiket fogalmazták meg a miniszterek Irán atomprogramjával kapcsolatban. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy Irán készen áll a kompromisszumra, és feladja urándúsítási programját. Brüsszelben a külügyminiszteri ülés ideje alatt iráni ellenzékiek több ezres tüntetése zajlott. Egyebek között azt követelték, hogy az EU foglaljon élesebben állást az iráni vezetéssel szemben, és vegyen le a terrorista szervezetek listájáról olyan mozgalmakat, amelyek a népet képviselik.

Első ízben volt szó – Magyarország kérésére – ilyen magas fórumon a vajdasági magyarverésekről. A B92 belgrádi rádió úgy értesült, bár az EU a magyarellenes támadásokat határozottan elítéli, Brüsszelben azt szeretnék, ha a belgrádi és a budapesti kormány közösen keresné az elfogadható megoldásokat.

Kovács László magyar külügyminiszter, mielőtt felszólalt volna az értekezleten, újságíróknak elmondta: Magyarország célja az EU figyelmének a vajdasági atrocitásokra irányításával nem Szerbia-Montenegró elítéltetése, hanem annak elérése, hogy megszűnjenek a magyarok és más kisebbségek elleni támadások. „Szerbia-Montenegró közelítése az EU-hoz fontos, mert erősíti az ország stabilitását és segíti demokratikus fejlődését, de ennek feltételei vannak” – mondta Kovács tervezett felszólalásából idézve. Feltétel, hogy Szerbia-Montenegró működjön együtt a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai törvényszékkel. A feltételek között kell említeni azt az elvárást is, hogy Belgrád tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait, és a szerb hatóságok tegyenek meg mindent az erőszakos cselekmények megszüntetése érdekében. (SITA, MTI)