Botrány az újabb cseh elnökválasztás előtt

Prága. Néhány nappal a cseh elnökválasztás előtt botrány robbant ki a kormánykoalíció közös államfőjelöltjével kapcsolatban. Kiderült, hogy Jan Sokol édesapja a II. világháború idején az akkori cseh– morva hatóságoktól állami kitüntetést kapott a németekkel való együttműködésért, illetve a birodalmi eszme terjesztéséért Csehországban. „Apám a háború alatt megkapta a Szent-venceli Sas érdemrendet” – nyilatkozta a Právónak és a Hospodárské Novinynek Sokol. Ez utóbbi lap szerint Sokol maga hozta nyilvánosságra a tényt, miután a kommunisták jelezték, hogy ismerik családja múltját. Miloslav Ransdorf, a KSČM alelnöke vasárnap a Prima kereskedelmi televízióban ugyanis kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy Sokol németbarát kijelentései nincsenek-e összefüggésben családi hátterével. Bár ez a vasárnapi kijelentés nem keltett feltűnést, Sokol hétfőn önszántából tájékoztatott két prágai szerkesztőséget, hogy a hír az ő saját megfogalmazásában, s ne mástól kapjon nyilvánosságot. Sokol apja a II. világháború idején a prágai iparművészeti iskola rektora volt, s németbarát állásfoglalásaival elérte, hogy az iskolát a náci hatóságok nem zárták be. „Több száz fiatal így tanulni tudott ahelyett, hogy a frontra vitték volna őket” – minősítette apja munkáját Sokol, aki a hetvenes években aláírta a Charta ‘77 emberi jogi felhívást és jelenleg a Károly Egyetem profeszszora, dékánja. Mint mondta, apja háború alatti tevékenységét a kommunista hatóságok is vizsgálták, de állítólag nem találtak semmi kivetnivalót, büntetendőt. Sokol 1995-ben aláírta a cseh–német megbékélést sürgető értelmiségi felhívást is, s korábban nyíltan bírálta a szudétanémetek kitelepítését a II. világháború utáni Csehszlovákiából. „A családi háttér elemzése rasszista elv, amelyet Hitler a nürnbergi törvényekben alkalmazott a zsidók ellen. Később a káderezők is használták, de remélem, hogy ez a kor már mögöttünk van” – jelentette ki Sokol, aki a szociáldemokratákból, kereszténydemokratákból és liberálisokból álló hármas kormánykoalíció államfőjelöltje. Bár hivatalosan mindhárom párt támogatja, a sajtó szerint több szociáldemokrata honatya pénteken mégsem fogja megszavazni. A pénteki államfőválasztás ezért igen érdekes lesz, az azonban nem biztos, hogy eredményes is. Az első hivatalos jelölt Václav Klaus exkormányfő a Polgári Demokratikus Párt (ODS) tiszteletbeli elnöke volt. Sokolt csak tegnap jelölték hivatalosan, miután még találkozott a képviselőcsoportokkal. Hozzáférhető információk szerint a pénteki, immár harmadik elnökválasztáson Klauson és Sokolon kívül nem lesz több jelölt. Miroslav Grebeníček, a kommunista párt elnöke a Sokol-üggyel összefüggésben ugyan kijelentette, hogy „a fiúk semmiképpen sem lehetnek felelősek apáik tetteiért”, de pártja képviselői és szenátorai számára ennek ellenére Sokol személye elfogadhatatlan. Néhány kommunista honatya azt is jelezte, hogy esetleg Klaust fogja támogatni az elnökválasztáson. A jelenlegi hatóságok ugyanakkor már évek óta vizsgálják a kommunista pártelnök apjának, Alois Grebeníčeknek a múltját. Azzal vádolják, hogy az ötvenes években a kommunista titkosrendőrség tagjaként kínozta a letartóztatottakat. Id. Grebeníček a vádakat tagadja, s azt állítja egyedül azért üldözik, mert fia az egyre erősebb kommunista párt vezetője.