Bomba- és rakétaeső

Washington. Az Irak elleni háború esetén a hadműveleteket bevezető légi csapások első 48 órájában 3000 nagy találati pontosságú bomba és rakéta zúdul az ellenséges célpontokra, hogy megtörjék a hadsereg harci kedvét, szétzilálják sorait, és elszigeteljék a bagdadi vezetést a külvilágtól. Ez a bomba- és rakétamennyiség a The New York Times szerint tízszer annyi lesz, mint az 1991-es öbölháború első két napjában. A polgári áldozatok elkerülése végett sokkal nagyobb arányban alkalmazzák majd a mindenféle időjárási viszonyok között alkalmazható műholdvezérlésű bombákat, amelyekből a térségben már hétezret halmoztak fel a több mint 3000, az öbölháborúban is alkalmazott lézervezérlésű bombán kívül. Ez utóbbiak találati pontosságát kedvezőtlenül befolyásolhatja a rossz időjárás. Az elsődleges célpontok az iraki légvédelmi és távközlési létesítmények, politikai és katonai vezetési központok, vegyi és biológiai fegyverek feltételezett célba juttató berendezései lesznek. A haditerven dolgozó Pentagon a lap szerint azt reméli, hogy a rendkívüli erejű és pontosságú légi csapások sokkoló hatására a gyorsan demoralizálódó iraki katonák megadják magukat, vagy dezertálnak, Szaddám Huszein iraki elnök rezsimje pedig gyorsan összeomolhat, ha Bagdadot elvágják az ország többi részétől. Az amerikai harci gépek által Dél-Irakban leszórt röplapok már hónapok óta dezertálásra buzdítják a katonákat.