Biogázzal az orosz energiafüggőség ellen

Berlin/Brüsszel. Európa akár 15 éven belül függetlenné válhatna az orosz földgáztól, mivel a kontinens teljes szükségletét az EU-tagországokban előállított biogázzal lehetne fedezni. Ezt állítja egy lipcsei intézet tanulmánya, amelyet nemrégiben ismertetett a német ZDF televízió.

A dokumentum szerint a meglévő gázvezetékek mentén, decentralizáltan lehetne biogáztelepeket létrehozni. Az ezekben mezőgazdasági hulladékból keletkező (zömmel metán tartalmú) biogáz tisztítás után a vezetékhálózatba kerülne, onnan pedig a fogyasztókhoz. Az intézet számításai kimutatták: a csővezeték-hálózat mentén fekvő szántóföldeken termesztett haszonnövényekből (például kukorica) Európában évente annyi biogáz nyerhető, amennyi fedezné a földrész teljes gázszükségletét.

Az újdonságnak számító elképzelés, amelynek megvalósíthatóságát a lipcsei energetikai és környezetvédelmi intézet mellett a hohenheimi egyetem, valamint az Eon energetikai óriáskonszern szakemberei is igazolták, már 2020-ban függetleníthetné az Európai Unió országait az orosz földgáztól. Az utóbbi hónapok moszkvai – nyilvánvalóan politikai célzatú – gázcsapelzárásait tekintve ez hatalmas lélektani előnyt jelentene az EU számára.

Míg a földgáz keletkezése évmilliókig tart, addig a biogáz – a megfelelő növények betakarítása után – már egy év leforgása alatt a hálózatba kerülhet. Hatalmas előnye, hogy a fosszilis energiahordozókkal (kőolaj, földgáz, szén) szemben elégetésekor nem keletkezik plusz széndioxid. Csupán az amennyiség jut vissza az atmoszférába, amelyet a biogáz előállítására termesztett növények növekedésük során a légkörből kivontak. A CO2 egyenleg tehát nulla.

Egyáltalán nem elhanyagolható szempont a gazdaságosság sem. Az Európai Uniónak évek óta gondot jelent a mezőgazdaságban jelentkező túltermelés, amelynek egyik következményeként például a tej felvásárlási ára nyomasztóan alacsony szintre zuhant. A gazdaságtalan tejtermelés helyett az uniós gazdák tömegesen állhatnának át olyan szántóföldi növények termesztésére, amelyekből jó hatásfokkal állítható elő biogáz. Ma elsősorban a kukorica számít ilyen növénynek, ám a hohenheimi egyetem kísérletei azt mutatják, hogy cirokból (Sorghum bicolor) 50 százalékkal több gáz nyerhető.

A biogáz elterjedése a környezetnek is jót tenne: a földgázt kiváltó energiahordozó általános felhasználása révén 2020-ig mintegy 10 százalékkal lehetne csökkenteni az Európa-szerte a légkörbe kerülő széndioxid mennyiségét. Ezáltal pedig az EU-tagországok máris teljesítenék a kiotói jegyzőkönyvben rögzített célkitűzést.

A német Zöldek szóvivője a ZDF-ben nyilatkozva példamutatónak nevezte a lipcsei intézet elgondolását. Hans-Josef Fell szavai szerint a biogáz nagy léptékű hasznosítása révén az EU-országokban 2,5 millió új munkahely keletkezne (jelenleg az állástalanok száma 12 millió fölött jár). „Nagy lépést tennénk előre a légkör védelme terén, ráadásul biztonságossá válna a gázellátás. A biogázmezők ugyanis, a földgázmezőkkel ellentétben, soha nem merülnek ki” – hangsúlyozta a szakértő. (mti, ú)