Berényi: Trianon fájdalmas emlék

Berényi József hangoztatta: jó, hogy a magyar Országgyűlés változtatott ennek a napnak a hangulatán. Az Országgyűlés üzenete az, hogy a búslakodás helyett "hirdessük meg az összetartozás ünnepét, és szimbolikusan fordítsuk meg a történelmet" - mondta. A Tolna megyei város művelődési központjában tartott megemlékezésen, amelyen mintegy ötszázan vettek részt, az MKP elnöke arról beszélt, hogy a szlovák állam nagy hangsúlyt fektet a nemzetállam építésére, ennek ellenére még mindig ötszázezer magyar él Szlovákiában. Mint mondta, időnként magyarországi és szlovákiai politikusok arról beszélnek, hogy megbékélésre van szükség. "Úgy érzem, nincs szükség megbékélésre, mert béke van. Arra van szükség, hogy a nyitott kérdéseket rendezzük" - tette hozzá. "Ha szlovák barátainknak üzenünk, akkor nem a megbékélésről kell szólni az összetartozás napján, hanem arról, hogy miért van a mai napig kollektív bűnösség a szlovák jogrendben" - jelentette ki, utalva a második világháború után a csehszlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösnek kimondó, Szlovákiában ma is sérthetetlennek tartott Benes-dekrétumokra.    Beszédét úgy folytatta, kérdés az is, hogy miért akadályozzák Szlovákiában a magyar nyelvhasználatot, és miért van az, hogy Nyugat-Európában természetes a kisebbségek autonómiája, a szlovák politikusok szerint ugyanakkor az ország szétverését célozza meg, aki erről beszél.    "Csak a szavak szintjén vagyunk az országot gazdagító közösség Szlovákiában, valójában biztonságpolitikai tényezőként kezelnek bennünket" - fogalmazott, hangsúlyozva, a megbékélés akkor lesz őszinte, ha elfogadják, hogy a magyar közösség a magyar nyelvet használva, a magyar kultúrát élvezve, magyar állampolgársággal élhessen Szlovákiában.    Berényi József arra kérte a jelenlévőket, ha a Felvidéken járnak, erősítsék az összetartozás érzését, mert ma a szlovákiai magyar közösség van a legnehezebb helyzetben a Kárpát-medencei magyar közösségek közül. Tamásiban a helyiek és a városhoz kötődő vállalkozások adományaiból állították fel azt a márványból készült Trianon-emlékművet, amelynek előoldalán a történelmi Magyarország térképe látható, hátoldalán a Magyarország megcsonkítása felirat olvasható négy nyelven. Az emlékművet Ribányi József (Fidesz-KDNP), a város polgármestere és Tóth József, az emlékmű egyik kezdeményezője avatta fel. Nemzeti emlékhelyet avattak Nyíradonyban2013-ban nem a harmincas évek történelemszemléletére van szükség, hanem olyan viszonyulásra, mely az új évezredben érvényes kérdésekre ad választ - mondta Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kedden Nyíradonyban. "Ilyen válasz volt, amikor a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap megtartását" - tette hozzá a politikus, aki a településen Tasó Lászlóval, Nyíradony fideszes polgármesterével felavatta a nemzeti összetartozás emlékhelyét.    Az egységes magyar nemzetről is szóló törvényről Halász János megjegyezve, hogy ennek köszönhetően a korábban gyásznapként számon tartott június 4. ünnepnapként kerülhet a naptárba.     A politikus a kommunista, szocialista rendszerből fakadó beidegződésként értékelte, hogy magyarországiak "románozzák" a Romániában élő magyarokat, a felvidékieket pedig "szlovákozzák". Mint mondta, "óriási a felelősségünk", hogy ez megváltozzon. Halász János az ősök örökségének a szeretet nevezte, amely "az a nyelv, melyben merünk őszintén beszélni, merünk egymásba kapaszkodni, és merünk összetartani, határon innen és túl". Tasó László polgármester elmondta: az emlékhelyet a budapesti Hősök terén lévő emlékmű, illetve a parlament kupolacsarnokának képei ihlették; egy emlékoszlopon lévő turul madarat félkörívben vesz majd körül 16 magyar király, erdélyi fejedelem, államférfi. Az első szobor - Juha Richárd szobrászművész alkotása - Attila hun fejedelmet ábrázolja.    A következő Árpád vezér lesz, a tizenhatodik pedig Kossuth Lajos - mondta Tasó László, az emlékhely megálmodója, hozzátéve, hogy terveik szerint évenként egy mellszoborral bővül majd a nyíradonyi nemzeti arcképcsarnok. Morvai: emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat! Morvai Krisztina európai parlamenti független képviselő egy keddi konferencián arról beszélt, legyen vége annak, hogy lehajtott fejjel beszélünk Trianonról, emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat. A Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című, a trianoni békediktátum 93. évfordulóján szervezett konferencián elmondott megnyitóbeszédében a politikus fontos aktualitásnak nevezte, hogy a szerb európai uniós csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek.Szerinte ez történelmi lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam követeléseket támasszon a délvidéki jogsértésekkel szembeni fellépés és a nemzeti önrendelkezés jogának érvényesítése érdekében. Úgy vélte, hogy ez nem kap elég hangsúlyt a magyar állam részéről, holott hiba lenne ezzel a lehetőséggel nem élni.    Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője a konferencián azt mondta, a jog eszközével, az elcsatolt területeken élő magyarokkal közösen fogják kiharcolni az önrendelkezést minden magyar számára. A békediktátum több mint hárommillió embert taszított idegen sorsba, "ebbe nem fogunk soha belenyugodni" - hangsúlyozta, és "nemzetgyilkossági kísérletnek" nevezve a történteket.    Gaudi-Nagy Tamás a konferencia sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a trianoni békediktátumot semmilyen körülmények közt nem fogadhatjuk el - sem érzelmileg, sem politikailag, sem jogilag. Szerinte a szerződéssel egy jól működő modellt vertek szét, amely biztosította a Kárpát-medencében élők békés együttélését.     Mint mondta, az önrendelkezési törekvések 93 év után felerősödtek, különösen a székely autonómia kérdésében. Szerinte ehhez egy felelős kormányzatnak és felelős civil szervezeteknek minden segítséget meg kell adniuk.    A jogérvényesítés fontosságát hangsúlyozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elcsatolt területeket megszerző államok 93 éve a szisztematikus jogfosztásra építik a magyarsággal kapcsolatos politikájukat, és az ott élő magyaroknak nap mint nap joghátrányt kell elszenvedniük.     Beszélt arról, hogy 2010 óta változás tapasztalható a nemzetpolitikában, és üdvözölte, hogy kezdeményezésére felállt a kisebbségi jogvédő intézet, amely immár állami támogatással segíti az elcsatolt területeken élő magyarok jogvédelmi küzdelmeit.    Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, Trianon nem egyszerűen egy emléknap, hanem figyelmeztetés az állam és a nemzet teendőire az egész magyar nemzet érdekében. Az állami teendők közé sorolta, hogy a nemzetközi fórumokon a magyar önrendelkezésért minden lehetséges eszközzel szót kell emelni, továbbá támogatni kell a határon túli területeket, az oktatást, a kultúrát, meg kell akadályozni a határon túli magyar tulajdonú ingatlanok és földek tulajdonvesztését. Bajnai: sem a hallgatás, sem a Trianonnal való visszaélés nem segíti a nemzet egységétBajnai Gordon szerint a trianoni békediktátum igazságtalan és irracionális volt. A volt miniszterelnök, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője az MTI-nek kedden küldött közleményében azt írta: sem a hallgatás, a trauma szőnyeg alá söprése nem segíti a nemzet egységét, sem az, hogy bárki politikai ellenfelének a nemzetből való kirekesztésére használja fel Trianont. Véleménye szerint nem szolgálja a nemzet érdekét az sem, ha június 4-én "nem a valódi nemzeti összetartozás gondolatát hangsúlyozzuk, hanem a rezsimet ünneplő, a kormánypárt ideológiájára rímelő kampánydalt énekeltetünk óvodás és iskolás gyerekekkel".    Magyarország felosztása olyan traumája a nemzetnek, amelyet nem felold, hanem tovább súlyosbít az, aki a nemzet további megosztására használja fel Trianon ügyét - hangsúlyozta a volt kormányfő, aki szerint a kormányoldal ezt teszi, amikor a megosztás politikáját exportálja a határon túli magyar közösségekbe, és amikor kormánypárti pr-akcióvá fokozza le a nemzeti összetartozás napját. Bajnai Gordon arról is írt, hogy Trianon ügyében ma sincs közös nevező. Szerinte ezt mutatja a határon túli magyarok könnyített honosításáról szóló 2004. december 5-ei népszavazás is, amelyen "a jobboldal rosszul feltett kérdésére adott rossz, az önzésre épülő és a határon túli magyarokat megalázó választ az akkori baloldal".    A valódi nemzeti politika az, amely minden magyart abban segít, hogy a szülőföldjén boldogulhasson. Ezért kell lezárni azt a korszakot, amely a Trianonról való hallgatás és a Trianonnal való politikai visszaélés évtizedeit jelentette - olvasható az Együtt-PM szövetség vezetőjének közleményében. Bajnai Gordon szerint azonban kulcskérdés az is, hogy az ország visszanyerje azt az 500 ezer fiatalt, akik az elmúlt években a kilátástalanság miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat. Fidesz: minden magyar felelős minden magyarért A Fidesz szerint a nemzeti összetartozás napja alkalmat ad annak az egységnek a kifejezésére, hogy "minden magyar felelős minden magyarért". Évről évre egyre növekszik azok száma, akik a nemzeti összetartozás napján - mind Magyarországon, mind a határainkon túl – megállnak, és arra emlékeznek, hogy erős nemzet vagyunk és összetartozunk – jelentette ki keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a Fidesz szóvivője.    Hoppál Péter felidézte, hogy egy 2010-es országgyűlési döntés értelmében június 4-én tartják a nemzeti összetartozás ünnepnapját. Hangsúlyozta, hogy azért beszél ünnepnapról, mert bár 90 éven keresztül az itthon és az utódállamok területén élő magyarok is sok fájdalmat és szomorúságot éltek meg, de ennél sokkal fontosabb, hogy "merjünk bátrak lenni az összefogásra, merjük átélni azt az élményt, amit nem vehetnek el tőlünk mindenféle rossz döntéssel, hogy összetartozunk, hogy felelősek vagyunk egymásért".    Fontos cselekedetnek nevezte, hogy az Országgyűlés megalkotta az új magyar alaptörvényt, amelyben benne van a határokon túl élő magyarság iránti felelősségvállalás. Az is fontos, hogy megéljük és ezen a napon fejezzük is ki ezt az egységet, hogy minden magyar felelős minden magyarért – tette hozzá.     A szóvivő azzal folytatta: 2010-ben az emberek arról döntöttek, hogy azok, akik "békétlenséget okoztak magyar és magyar között, akik 2004-ben csúfos módon elárulták a határon túlra űzött magyarokat", azok a továbbiakban ne nyilvánítsanak véleményt és ne vegyenek részt a politikai vezetésben. A baloldal viszont megint újraszerveződik, "kimutatja farkasfogát", és ha hatalomra jutnának, lerombolnák azokat az értékeket, amelyeket a magyar emberek három év alatt megalkottak - mondta.     Hoppál Péter szerint a nemzeti összetartozás számukra csak szlogen: 2004-ben bebizonyították, hogy mindenre képesek a magyar magyar ellen való uszításában. A szóvivő összefogást kért, hogy ne térhessenek vissza az ország élére azok, akiknek a nemzeti összefogás nem érték. Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t. "A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme" - olvasható az erről szóló döntésben. Répás: a nemzet soha el nem múló egységét ünnepeljük A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint 2013-ban a nemzeti összeomlás gyásza helyett a nemzet összetartozását, soha nem múló egységét ünnepeljük. Répás Zsuzsanna kedden, a nemzeti összetartozás napján a fővárosi Magyarság Házában, külhoni és anyaországi diákok részvételével tartott ünnepségen kiemelte: újrafogalmaztuk önmagunkhoz, a nemzethez való viszonyunkat, a nemzet fogalmához kapcsolódó elképzeléseinket. Korábban csak mély fájdalomként élt bennünk Trianon, de meg kellett látni a nemzet nagy teljesítményét, az emberek áldozatait a talpra állásban - fogalmazott.    Hozzátette: Trianon után van mire büszkének lennünk. Az az erő, amely akkor újraformálta az országot, a talpra állás, az újjáalakulás iránti hit és akarat kiállta az idő próbáját.     "Nekünk, magyaroknak ez a stabil bástyánk, ezt támasztja alá történelmi tapasztalatok egész sora" - hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.   Amikor nagy a baj, és törvényszerű lenne a széthúzás, az egyéni érdek elsőbbrendűsége, akkor a magyar nép ösztönszerűen rátalál saját egységére, egybeforrasztja önmagát. A problémák megsokszorozzák a magyarok erejét, összegzik képességeit, akaratukat és a legjobbat képesek kihozni magukból - mondta.     Kiemelte: "ma egy új, ám ugyanolyan erős egységet formálunk annak ellenére, hogy végzetes szétszaggatatásra ítéltek minket". Hozzátette, az összetartozás olyan teljesítmény, amelyre büszkének kell lenni, "a köldöknéző magatartás még sohasem vezetett sikerre, felemelt fejjel lehet csak meglátni azt az ösvényt, amely a gyarapodás felé visz".     Az ünnepségen lelepleztek egy mintegy háromméteres, terebélyes fát, Az összetartozás fáját, amelynek ágain egy-egy Kárpát-medencei tájegységi ház makettjét helyeztek el, és ezek oldalára, falára üzenetet fogalmaztak meg a külhoni és anyaországi diákok a nemzeti összetartozásról.    Répás Zsuzsanna elmondta: a fa azt jelképezi, hogy "a gyermekeink már egy olyan nemzedéket képviselnek, akik számára az összetartozás az alapélmény". Azt jelképezi, hogy a több évtizedes küzdelem létünkért, önmagunkért, a magyar identitás újraértelmezéséért sikeres volt - közölte, kiemelve: a fiatal generáció már a nemzet egységére olyan adottságként tekint, amely érték és erőforrás a számára.     Ez a nemzeti összetartozás napjának alapelve: a múlt – diadalaival és árnyoldalaival együtt – olyan erőforrást képezzen, amelyből a jövő magyarsága merítkezhet és ahová mindig visszanyúlhat - emelte ki a nemzetpolitikai helyettes államtitkár.    Az ünnepi programot rendhagyó történelemóra és tárlatvezetés követte a Magyarság Házában. Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t. "A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme" - olvasható az erről szóló döntésben.  Nemzeti emlékhely lett az ópusztaszeri park Nemzeti emlékhellyé avatták az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot kedden, a nemzeti összetartozás napján. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ünnepi beszédében azt mondta, hogy a nemzeti összetartozás napja a valódi európaiság és a kompromisszumot nem ismerő rendszerváltozás napja is.    Úgy fogalmazott: Európa a magyarok számára nem a nemzeti önfeladásról, hanem a kölcsönösen tisztelt nemzeti önazonosságról és a nemzeti érdek feltétlen képviseletéről szól.    "Mi a nemzetek Európáját akarjuk, ahol a határ nem elválaszt, hanem összeköt, ahol a nemzeti együttműködés és a nemzetek közötti együttműködés rendszere felülír mindent, állampolgárságot, országhatárt, politikát, történelmet és Trianont is" – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: felülírja Trianon botrányát is, ami 90 évvel ezelőtt rajtunk, magyarokon esett meg, és amiért Európa idestova egy évszázada elfelejtette szégyellni magát.    Lázár János kijelentette, Magyarországnak ma olyan kormánya van, amely nem rest emlékeztetni erre Európát.     "Ezért nem engedünk a kettős állampolgárság intézményéből, ezért nem engedünk a határ menti együttműködésekből, és ezért nem nyugszunk addig, amíg minden szomszédos ország magyar közössége be nem kerül az unióba, sőt a schengeni övezetbe is" - mondta az államtitkár.    A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első "országgyűlésének és törvényalkotásának" helyszínét, Ópusztaszert, 2012 januárjában minősítette nemzeti emlékhellyé az Országgyűlés. Ezt jelképezi Zsigmond Attila szobrászművész sztéléje, amely az emlékpark főbejárata előtt kapott helyet.Magyarországon tizenegy nemzeti emlékhelyet tartanak nyilván. Lezsák: nem mondhatunk le nemzeti összetartozásunkról!Nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát - jelentte ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kedden a parlamentben a nemzeti összetartozás napján. Közölte, a magyarságnak ez a nemzeti gyász napja, míg az egykori európai döntéshozó politikusoknak csak egy történelmi tény, amelyről el lehet felejtkezni, amelynek következményeit úgy kell elfogadni, ahogy évtizedek során kialakult. Ezt "eurocinizmusnak" lehet nevezni - mondta.    Lezsák Sándor kitért arra, hogy októbertől legalább egymillió támogató aláírásra van szükség ahhoz az uniós polgári kezdeményezéshez, amellyel az Európai Bizottság speciális, kötelező érvényű szabályozással rendezheti a Kárpát-medencében az őshonos magyar kisebbségek jogos igényét, autonómiatörekvésüket.    Azt mondta, az igaz ismeretek birtokában ma már senki előtt nem lehet kétséges Európában, hogy a trianoni békediktátummal Magyarország feldarabolása a magyarok történelmének legnagyobb tragédiája, az európai hatalmaknak a legnagyobb szégyenük.    Szégyenletesen cinikusnak nevezte, hogy az eltelt közel egy évszázad alatt sem akarta senki legalább Európa nyilvánossága előtt elismerni a trianoni döntés erkölcstelen és ésszerűtlen voltát.    Hozzátette, senki sem kérte számon az utódállamokon a magyar kisebbségek jogainak védelmére kötött államközi szerződéseket. "Maga az unió sem nyújt kellő védelmet az elszakított területen élő magyarság számára" - értékelte.    Úgy vélte, az autonómiatörekvésekre is csak "nyögve nyelősen" reagálnak Brüsszelben, mintha a magyarok ezen követelése veszélyeztetné az európai egység megvalósulását.    Lezsák Sándor szerint ha nem az összetartozás látszatát akarjuk csak mutatni, akkor ez a nap jelentheti az egységünket a külvilágnak is, de legfőképpen önmagunknak, az elszakított nemzetrészeknek, a világban szétszóródott magyaroknak.    Úgy fogalmazott: "jelentheti az összetartozás napja, hogy az összetartozáshoz, az összefogáshoz nekünk végre nem Mohács kell, nem Trianon, hanem közös akarat, tartás, keresztény erkölcs, emberi minőség és céltudatos szervező erő".    Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t. "A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme" - olvasható az erről szóló döntésben.