Belgrád pártatlanságának próbaköve

Belgrád. A vukovári vérengzés hat szerb vádlottjának kedden kezdődött pere mérföldkő jelentőségű. Ez a per ugyanis – tegnapi lapvélemények szerint – a próbaköve annak, hogy Belgrád képes-e pártatlanul ítélkezni a Jugoszlávia szétesésekor elkövetett háborús bűnökben, és megkaphatja-e az alacsonyabb szintű ügyeket a nagyok felett bíráskodó hágai törvényszéktől. Mint ismeretes, az új szerb kormányfő, Vojislav Kostunica Hágát elfogultnak tartja. A mostani tárgyalás lefolytatása érdekében fogadták el tavaly Szerbiában a háborús bűncselekményekről rendelkező törvényt, létrehozták a háborús bűnösök esetében eljáró ügyészséget és bíróságot és begyűjtötték a vádlottakat is. A hat férfit azzal vádolják, hogy 1991 novemberében legkevesebb 192 hadifoglyot gyilkoltak meg egy Vukovár melletti sertéstelepen, miután a horvátországi város a szerb erők kezére került. A főügyészhelyettes által ismertetett vádirat szerint a hat vádlott egy kórházból terelte össze az áldozatokat, ahol a tüzérségi támadások elől menedéket kerestek, pótkocsis teherautókon a telepre szállították, majd kivégzőosztagokkal frissen ásott gödrökbe lőtték őket. Az osztagok hétszer vagy nyolcszor nyitottak tüzet. A holttestekkel teli gödröket másnap földgyalukkal fedték be. A 32 és 55 év közötti vádlottak valamennyien a vukovári területvédelmi erő tagjai voltak – amely a jugoszláv hadsereg irányításával működött – és horvátországi szerbek, akik menekültként szerb-montenegrói állampolgárságot kaptak.