Belépett a Balkán az unióba

A kemény feltételek ellenére sem lehet azt mondani, hogy az EB másodosztályú tagságban részesítette Romániát és Bulgáriát. Az országértékelésekben szereplő kifogások nem túlzottak, az EU joggal bírálja a problémákat, elsősorban az igazságszolgáltatásban, az uniós pénzek felhasználásában, valamint az élelmiszerbiztonság terén. Örökzöld téma mindkét országban a korrupció elleni harc is. Azt, hogy az EB a lényegre tapintott, az érintettek reagálása is jelzi.

Egy román szakértő szerint „ha nem fokozzuk erőfeszítéseinket, a brüsszeli támogatásoknak még a 15 százalékát sem fogjuk tudni felhasználni, ami rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet eredményezhet 2007-ben és 2008-ban”. Ivajlo Kalfin bolgár külügyminiszter azt ígérte, országa jó EU-tag lesz. Az ő szavai egyúttal tükrözték azt a Balkánon jellemzőnek mondható, messianisztikus várakozást is, amelyet a két ország lakossága táplál az EU-tagsággal kapcsolatban.

Márpedig az EU – eddig példátlan módon – egyfajta „pótvizsgára” utasította Szófiát és Bukarestet. A védzáradékok értelmében a két ország kormányának hathavonta számot kell adnia a reformok terén elért haladásról. Bulgáriának elsősorban a szervezett bűnözés elleni harcot kell fokoznia (az utóbbi két évben 150 alvilági gyilkosság történt az országban), valamint alkotmánymódosítást kell végrehajtania, hogy biztosítsa a bírói hatalom függetlenségét. Emellett pártsemleges vizsgálatot sürget Brüsszel a magasabb politikai köröket is érintő korrupciós ügyek feltárása érdekében.

Románia házi feladatai közé tartozik az igazságszolgáltatás átláthatóbbá tétele, az állami tisztségviselők vagyoni helyzetének átvilágítása, állásuk és egyéb privát elfoglaltságuk összeférhetetlenségének ellenőrzése. Bukarestnek komoly tennivalói vannak az élelmiszerhigiénia és -biztonság terén is. (Ha nem történik javulás, a román húsárukat és tejtermékeket Brüsszel kitilthatja az uniós piacról.) Ha a felülvizsgálat azt mutatná, hogy az új tagok nem az elvárható ütemben számolják fel hiányosságaikat, úgy a bizottság csökkentheti (25 százalékkal is) a nekik folyósított összegeket.

Jelenleg hatalmas a szakadék a két új tagállam és az EU-ba 2004-ben fölvett kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye és lakosságuk életszínvonala között. Romániában az átlagos havi fizetés 400 dollár, Bulgáriában 205 dollár. Az egy főre jutó nemzeti össztermék Románia esetében 2790, Bulgáriában 2740 dollár volt tavaly (a visegrádi országokban meghaladja a hatezret). Ezért is aggódik az EU prosperáló nyugati fertálya amiatt, hogy bolgár és román munkavállalók százezrei fogják elárasztani országait. Bukarest és Szófia ezt tagadja, mondván: aki akart (márpedig sokan akartak), az már régóta Nyugaton keresi a kenyerét. Ezt támasztja alá a statisztika is, amelynek tanúsága szerint mind Románia, mind Bulgária lakossága több százezerrel apadt 1990, a kommunista rendszerek bukása óta. (Egyes szakértők 3-4 millióra teszik például a külföldön dolgozó románok számát.)

A „nem kell balkáni inváziótól tartani” szlogennek ellentmond a Neue Zürcher Zeitung értesülése. Az utóbbi időben Moldova polgárai ezerszámra nyújtottak be kérelmet román állampolgárság iránt. Ezzel egyidejűleg Macedónia szláv lakossága körében is járványszerűen terjedt a bolgár állampolgárság (és útlevél) igénylése. A kérelmezők tisztában vannak vele: az EU keleti határa a mostani bővítés után évekre mozdulatlanná dermed. (MTI, s, ú)