<p>Barack Obamát újabb négy évre megválasztották az Egyesült Államok elnökének - közölte helyi idő szerint kedd éjjel a szavazatszámlálási részeredmények alapján a Fox News, a CNN és a CBS hírtelevízió is.</p>
Barack Obamát újraválasztották az Egyesült Államok elnökének
Washington |
Barack Obama twitteres mikroblogjában köszönte meg híveinek, hogy támogatták az elnökválasztáson. "Mindent, amit elértem, nektek köszönhetek" - írta a közösségi portálon az elnök, akinek hívei önfeledt ünneplésbe kezdtek a nagyvárosok utcáin. Hatalmas ujjongó tömeg gyűlt össze Obama chicagói választási főhadiszállásánál, a New York-i Times Square-n és Los Angeles központjában is. Az ünneplők arra várnak, hogy beszédet mondjon az újraválasztott elnök.
Obama több más úgynevezett billegő vagy csatatérállam állam mellett győzni tudott a mindkét kampánystáb által kulcsfontosságúnak tartott Ohióban, és az állam 18 elektorával elérte az elnökválasztói testületben az újraválasztáshoz minimálisan szükséges 270 szavazatot. Ismét bebizonyosodott az a politikai axióma, hogy Ohio elhódítása nélkül republikánus elnökjelölt nem tud győzni az Egyesült Államokban. A második világháború utáni időszakban ezzel - Bill Clinton után - Obama a második olyan demokrata párti elnök, aki meg tudta szerezni a második mandátumot is, és a Fehér Ház első olyan lakója, akinek 7,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta felett sikerült a duplázás.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"89499","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]Bebizonyosodott, hogy igazuk volt azoknak a közvélemény-kutatásoknak, amelyek kis mértékű Obama-fölényt jeleztek előre a billegő államokban, és hogy Mitt Romneynak a választás napján Ohióban és Pennsylvaniában tett kampánylátogatását az égető szükség diktálta. Obama úgy szerezte meg az újraválasztásához szükséges elektori szavazatszámot, hogy két kulcsfontosságú csatatérállamban, Floridában (29 elektor) és Virginiában (13 elektor) még nem hirdettek győztest. Floridában még a szavazatok 96 százalékos feldolgozottságánál sem lehetett végeredményt mondani, mert a különbség mindössze 0,5 százalék volt (Obama javára). Hasonlóan szoros volt az eredmény Virginiában is. A billegő államok esetében nem lehetett előre megbecsülni, melyik jelölt tudja elhódítani a szavazók többségét. A tucatnyi ilyen állam többségében Obama győzött, mint például az utolsók között záró Nevadában és Iowában. Már korábban eldőlt, hogy a jelenlegi elnök Michigant, Pennsylvaniát, New Hampshire-t és Wisconsint is "elvitte" a billegők közül. Észak-Karolinában Romney nyert, míg Coloradóban és Minnesotában szintén Obama. A már biztos eredmények és az előrejelzések szerint a szenátusban a demokraták, a képviselőházban a republikánusok őrzik meg többségüket, ami megfelel a várakozásoknak. A szenátusi helyekért vívott versenyben a nem végleges adatok szerint a republikánusok három helyet elveszítenek, Ebből a demokratáknak két fős előnyük származik, mert a harmadik esetben egy függetlenként induló jelölt nyert - róla is azt tartják azonban, hogy a demokratákkal fog szavazni. A képviselőházban megmarad a korábbi jelentős republikánus fölény, ami a ház elnöke, a republikánus John Boehhner szerint azt jelenti, hogy a választók nem akarnak adóemeléseket. Újraválasztották a képviselőház egyetlen magyar származású tagját, Andy Harrist. A republikánus Harris Maryland 1-es választókörzetében a szavazatok 16,4 százalékának összesítése alapján fölényesen, 64,6:31,7 százalék arányban győzött demokrata párti ellenfelével, John LaFerlával szemben. Az állami kormányzók versenyében a demokraták egy államban veszítettek, a republikánusok ennek megfelelően eggyel növelték a kormányzóik számát, és Barack Obama elnök győzelmének bejelentésekor 30:16 arányban vezettek.Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.