Bábeli nyelvzavar lesz az unióban

Az EU tagállamainak demokratikus egyenlősége szellemében az EU minden jogszabályát, ezen kívül a kormányfői és miniszteri szintű találkozók, valamint az Európai Parlament plenáris üléseinek dokumentumait át kell ültetni az unió valamennyi hivatalos nyelvére. A bővítés nyomán a fordítási és tolmácsolási műveletek során lehetséges kombinációk száma 380 lesz.

Az Európai Bizottság szeretné elkerülni, hogy bábeli zűrzavar uralkodjon el az intézményekben, mindazonáltal három hónappal a csatlakozás előtt továbbra is hiány van például szakképzett máltai tolmácsokból, ezért a földközi-tengeri szigetország vonatkozásában átmenetileg az angol lesz a hivatalos nyelv – mondta el Eric Manner, európai bizottsági szóvivő. Hogy a bővítés nyomán meg-növekedett feladatokat el tudják látni, összesen háromezer tolmácsot és fordítót vesznek fel az EU szakszolgálatai, ez a közös költségvetést 190 millió euróval növeli meg. Mindemellett gyakrabban fognak a tolmácsszolgálatok közvetítő nyelv alkalmazásához folyamodni a kisebb nyelvek esetében.

A mindennapi gyakorlatban ugyanakkor néhány nagyobb nyelvre korlátozódik az EU többnyelvűsége. Az Európai Bizottság belső munkanyelve az angol, német és francia, míg a bizottság munkacsoportjaiban az angol és a francia az általános – azonban mindezekben a testületekben igény szerint lefordítják a dokumentumokat más nyelvekre is. Az informális szakminiszteri találkozókra nem létezik kőbe vésett szabály, ezek megszervezése minden esetben a soros elnökség feladata. Az osztrák és a német kormány nemtetszését váltotta ki ugyanakkor, hogy 1999-ben a soros elnökséget ellátó Finnország visszautasította, hogy németül folytassák le a tanácskozásokat.

Az EU tagállamaiban egyébként a német nyelv a leginkább elterjedt: 90 millióan tudják anyanyelvüknek. Első idegen nyelvként az angol vezet, ezt a francia – a diplomácia és az EU-intézmények három székhelyének nyelve – követi. A felmérések szerint azonban a bővítéssel megváltozhat a rangsor, a francia helyett a német válhat a közös nyelvvé, mivel a csatlakozó országokból származó új munkatársak között többen beszélik, mint a franciát. Mint a bizottsági szóvivő leszögezte: a nyelvi szolgálatoknak a csatlakozás kapcsán várt forradalmi átalakítása mindenesetre nem fog bekövetkezni.

Nem kerül sokba

Minden európai uniós állampolgárnak mindössze évi két eurójába fog kerülni, hogy a bővítés után az EU-nak 20 hivatalos és munkanyelve legyen. Ez a viszonylag szerény összeg lehetővé teszi, hogy az unió minden egyes tagállamának állampolgárai anyanyelvükön szólhassanak az EU-hoz, olvashassák a hivatalos dokumentumokat, fordulhassanak az Európai Bírósághoz vagy bármely más hivatalos szervhez.

Az Európai Unió intézményeiben szintén valamennyi nyelv hivatalos lesz, vagyis egy magyar képviselő felszólalhat magyarul az Európai Parlamentben, mert szinkrontolmácsolás lesz az öszszes többi nyelvre.

A tolmács- és fordítói szolgálat kibővítése és feltuningolása persze csak egy azok közül a feladatok közül, amelyeket az európai intézményeknek el kell végezniük a 2004-es bővítés miatt. A 10 új tagállam csatlakozása növeli az adminisztratív terheket, ami többek között egy sereg új alkalmazott felvételét is szükségessé teszi Brüsszelben és az unió más adminisztratív központjaiban.

De az uniós adminisztráció elég olcsón megússza a bővítést. „Noha az EU-nak hamarosan 20 százalékkal több polgára, 66 százalékkal több tagállama és 82 százalékkal több munkanyelve lesz, az extra terhelés mindössze 13 százalékos személyzetnövekedést tesz szükségessé” – mondta Neil Kinnock, az Európai Bizottság alelnöke, aki az adminisztráció reformját felügyeli.

A tíz csatlakozó államból összesen 3900 új alkalmazottat vesznek fel az európai intézményekbe. Az uniós adminisztráció jelenleg durván 25 ezer főt alkalmaz, ami azt jelenti, hogy – a közvélekedéssel szemben – az EU meglehetősen karcsú bürokráciával rendelkezik. (Euv-, MTI, B-info)