Ma 100 éve jelent meg az első magyar keresztrejtvény

A keresztrejtvény elődjei már a 19. századi Angliában népszerűek voltak. A mai értelemben vett keresztrejtvény születését hivatalosan mégis 1913. december 21-re datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős feladványát. Keresztrejtvényei ezután hetente jelentek meg, és hamarosan más újságok is közölni kezdték a játékos feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.

Magyarországon elsőként Kristóf Károly, a Ma este című lap újságírója figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra. 

Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) magyar változatát. 

A legenda szerint az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta. 

Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!" - mondta, azzal felállt és elment. 

A fiatalembert József Attilának hívták.

Az első magyar „keresztszórejtvény“ 1925. január 22-én jelent meg a Ma estében. Abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, és elmagyarázta, hogyan kell a rejtvényt megfejteni. A Ma Este pedig kedvcsinálónak értékes díjakat sorsolt ki a megfejtést beküldők között.

A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő, Kiss Judit nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.) Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József volt a készítője.

Az új rejtvényfajtát más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény. 

A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán szinte hihetetlen fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.

Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt 

Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin énekesnő, Fischer Annie zongoraművész és Tolnay Klári színésznő is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett el. 

Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.

Az 50-es évek elején a szocialista hatalom polgári szórakozásnak tekintette a rejtvényfejtést, emiatt pár évre visszaszorult, de a játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, és 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a rejtvényfejtők napjává nyilvánították Magyarországon.