Az orosz haderőnek sikerül kijátszania az amerikai lehallgatást

Az amerikai hírszerzés illetékesei arra megállapításra jutottak, hogy az orosz katonai tervezőknek sikerült kijátszaniuk az amerikai lehallgatást és megvédelmezniük a kommunikációjukat. Noha voltak figyelmeztető jelek, az amerikaiak nem tudták, hogy pontosan mi fog történni.     Szakértők szerint az oroszok az amerikai megfigyelési módszerek ismeretében léptek, de azt még nem sikerült megállapítani, hogy pontosan milyen módszerekkel titkolhatták el terveiket a hírszerzés elől. Vagy egyáltalán nem kommunikáltak az invázióról, vagy megtalálták a műszaki megoldást a titkosításra.     "Az Obama-kormány nagyon ideges. Ez egy feltáratlan terület" - nyilatkozott egy, a neve elhallgatását kérő illetékes.    A lap értesülései szerint az Egyesült Államok kémszolgálatai és hadereje jelenleg gyorsított ütemben dolgozik oroszországi, ukrajnai és a balti államokkal kapcsolatos műholdas megfigyelő és kommunikáció-elfogási kapacitásainak megerősítésén, hogy a jövőben képes legyen figyelmeztetni Washingtont az orosz vezetés lehetséges szándékairól.    Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy tévesen értelmezték-e az amerikai hírszerző szolgálatok Vlagyimir Putyin orosz elnök terveit.    "Válságkezelő üzemmódba helyeztük magunkat" - jelentette ki egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő.    A kémszolgálatok még decemberben jelezték Washingtonnak, hogy Putyin elnök megpróbálhatja megszerezni a Krímet, aminek hatására Washington kudarcba fulladt diplomáciai nyomásgyakorlásba kezdett. Az invázió idején az amerikaiak figyelme az orosz területen állomásozó csapatokra összpontosult, ám egyes katonai egységek már megkezdték a félsziget megszállását, mire az amerikai hírszerzésnél felfogták, hogy voltaképpen mi is történik.    A The Wall Street Journal úgy tudja, hogy Oroszország és Ukrajna fölött az inváziót megelőző napokban valamelyest intenzívebbé vált az amerikai műholdas tevékenység, ám a katonai vezetés nem tudott túl sok eszközt átcsoportosítani Afganisztán, Észak-Korea, Irán és más krízisövezetek felől.    A lap forrásai szerint a Krímbe benyomuló orosz egységek "rendkívüli fegyelmezettséget" tanúsítottak mobiltelefonos és rádiókommunikációjukban.    Több amerikai katonai és hírszerzési tanácsadó szerint kétséges, hogy az Egyesült Államok az orosz tervek pontosabb ismeretében vajon képel lett-e volna megakadályozni a Krím bekebelezését. A Szberbank marad Ukrajnában, a tőkekivonásnak komoly hatása lehet az orosz gazdaságra     A legnagyobb orosz bank, a Szberbank (Sberbank) vezetője jelezte, hogy nem tervezik a kivonulást az ukrán piacról. German Gref egyúttal úgy vélte, hogy az orosz gazdaságra nézve komoly hatással lehet, ha folytatódik a tőkekivonás.    A Magyarországon is érdekelt, az orosz jegybank többségi tulajdonában álló Szberbank Oroszország és egyben a Független Államok Közössége (FÁK) legnagyobb bankja, piaci tőkeértéke alapján Európa harmadik legnagyobb hitelintézete.    German Gref azt mondta: maradnak, nem tervezik a kivonulás az ukrán piacról, amely a Szberbank egyik legfontosabb piaca.       A Szberbank 2007-ben hozta létre leányvállalatát Ukrajnában. Jelenleg több mint 800 ezer ügyfele van, kétszer annyi, mint 2013 elején volt. A tavalyi adatok szerint az ukrajnai Szberbank a második legnagyobb pénzintézet a lakossági megtakarítások terén, a magánszemélyek betétei meghaladták a 14 milliárd ukrán hrivnyát (mintegy 300 milliárd forint, hétfőn 1 hrivnya 21,42 forintot ért).     German Gref rámutatott: ha a jelenlegi ütemben folytatódik a tőkekivonás Oroszországból, annak az lehet a következménye, hogy az idén nem lesz gazdaságnövekedés, sőt a recesszió sem elképzelhetetlen. A Szberbank vezetője által ismertetett adat szerint az idei első két hónapban 35 milliárd dollár tőke hagyta el Oroszországot.     A Standard & Poor's a múlt héten úgy vélte, hogy az idei első negyedévben a tőkekivonás eléri a 60 milliárd dollárt, ami megfelelne a tavalyi egész évinek. Politikamentes rendőrséget ígér Kárpátalja új megbízott rendőrparancsnoka A Kárpátalja megyei rendőrség semmilyen módon nem fog beleavatkozni a politikába, és szorosan együtt fog működni a lakossággal – jelentette ki hétfői ungvári sajtótájékoztatóján Szerhij Saranics ezredes, a kárpátaljai rendőrség új megbízott parancsnoka, akit szombaton iktattak be hivatalába.A főrendőr elmondta, hogy nehéz politikai és szociális helyzetben veszi át az ukrajnai megye rendőrségének irányítását. Hozzátette: a kárpátaljai rendőrség káderhiánnyal küzd, de ő mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a meglévő szakemberekkel együtt maradéktalanul elvégezze a feladatot – adta hírül a Csasz Zakarpattya kárpátaljai hírportál.    Saranics közölte, nem tervez elbocsátásokat a rendőrségtől, szerinte aki bírja a megfeszített munkát, az tovább dolgozhat. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrök bére alacsony, ám az ország nehéz helyzete ellenére a belügyminisztérium a rendőri fizetések emelését ígéri.          A parancsnok jelezte, hogy a személyi döntések meghozatala előtt kikéri majd a megyei rendőrség mellett működő civil tanácsadó testület véleményét. Hangsúlyozta, hogy támogatja a személyi állomány átvilágítását, de úgy vélte, a bűnözők ellen harcoló rendőrök tevékenységét olyan embereknek kell minősíteniük, akik soha nem álltak kapcsolatban az alvilággal.          Saranics kijelentette, hogy ő maga is kész az átvilágító bizottság elé állni, s mind a testület, mind a belügyminiszter bármilyen döntését hajlandó lesz elfogadni. Azt is közölte, kész találkozni a Jobboldali Szektor (PSZ) képviselőivel. Megjegyezte, hogy a lakossággal a megyei rendőrség internetes honlapján fog napi kapcsolatot tartani. Elmondta, hogy az új rendszer szerint a belügyminiszter egyelőre minden ukrajnai megye rendőrparancsnokát megbízotti minőségben nevezi ki tisztségébe.            A kárpátaljai ukrán médiában az új rendőrparancsnok kinevezése előtt találgatások jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy nem jár-e úgy, mint a hivatalát alig néhány hétig betöltött elődje, Vaszil Turdaj ezredes, akit az időközben párttá alakult PSZ – szerinte – a korrupciós múltja miatt mondatott le.          A 49 éves Szerhij Saranics múltjával kapcsolatban több hírportál is emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi botrányt kiváltott 2004-es munkácsi polgármester-választás idején közreműködött a voksolás elcsalásában. Mint írják, helyi rendőrparancsnokként visszavonta a megszámlált szavazólapok tárolására szolgáló helyiséget őrző kommandósokat, szabad utat engedve ezzel az akkori hatalompárt által felbérelt banditáknak, akik az éj leple alatt ellopták és a város szeméttelepére szállították a jegyzőkönyvezett voksokat.  Kelet-Ukrajnában nem tapasztaltak aggasztó katonai tevékenységet a nemzetközi megfigyelők Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportja Kelet-Ukrajnában nem találkozott olyan katonai tevékenységgel, amely bármelyik félben aggodalmat kelthetne - mondta Ács Gábor, a csoport vezetője hétfőn az MTI-nek.    Az alezredes ismertetése szerint a több mint húsz ország mintegy negyven képviselőjéből álló csoport múlt csütörtökön fejezte be tevékenységét Kelet-Ukrajnában, és munkájuk lezárásaként tagjaik konszenzusán alapuló jelentésben foglalták össze az általuk tapasztaltakat. Ennek elemzését és értékelését a résztvevő országok kormányai végzik.    Ács Gábor hozzátette: a jelentésben leírták, hogy Kelet-Ukrajnában csak ukrán katonai tevékenységet tapasztaltak. Mivel a Krím félszigetre nem sikerült bejutniuk, az ottani katonai tevékenységről nem tudtak számot adni, de azt jelezték: a félszigeten orosz katonai jelenlétre utal, hogy az áteresztő pontokon orosz katonák és orosz katonai eszközök voltak.     Az alezredes kifejtette: Kelet-Ukrajnában - köztük Donyeckben - lehetőségük volt különböző katonai, belügyi rendfenntartó alakulatok meglátogatására, találkoztak a helyi adminisztráció vezetésével és a rendvédelmi csapatok, alakulatok vezetőivel. Itt a feladatuk elsősorban az volt, hogy megnézzék milyen a biztonságpolitikai helyzet a körzetben. A megfigyelők szerint Kelet-Ukrajnában feszült, de nyugodt a helyzet.     Mint Ács Gábor elmondta: a csoportnak pozitív és negatív fogadtatásban is volt része. Voltak, akik örültek nekik, és integettek a csoportnak, míg másutt "a NATO menjen haza" szlogennel fogadták őket, de csak szóbeli megnyilvánulások voltak, más atrocitás nem érte őket.    A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezménynek, a Bécsi Dokumentumnak a III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. Ez volt az első eset, hogy az EBESZ-tagországok ilyen missziót hajtottak végre az egyezményre hivatkozva.    Az Ukrajna felkérésére az országba érkezett nemzetközi megfigyelői csoport mandátumát kétszer hosszabbították meg. A megfigyelők csoportjának mandátuma eredetileg március 12-ig szólt, és az lett volna a feladata, hogy a Krím félszigeten a katonai tevékenységet tanulmányozza. Négyszer próbáltak bejutni a Krím félszigetre, de ezt mindannyiszor fegyveresek által őrzött útzárak akadályozták meg.    Így később Ukrajna módosította meghívását, és arra kérte a résztvevő államokat, hogy március 16-ig szóló mandátumukkal Dél-, illetve Kelet-Ukrajna területén hajtsák végre feladatukat. A misszióban több mint húsz állam mintegy negyven képviselője vett részt, köztük két magyar tiszt, a csoportot Ács Gábor alezredes vezette.    A csoport munkájának befejeztével minden tagjuk hazatért - mondta Ács Gábor, hozzátéve: március 19-én a Bécsi Dokumentum alapján egy dán csoport is érkezett Ukrajnába, amely 29-ig szóló mandátumával területellenőrzést hajt végre. Az ukránok kijelentették: szeretnék, ha hosszabb ideig, tartósan, akár EBESZ-zászló alatt tartózkodna országukban megfigyelési csoport.