Az orosz erők ismét Mikolajivot lőtték, rengeteg az áldozat

A városvezető rendkívüli óvatosságra és arra kérte a település lakóit, hogy lehetőleg ne menjenek az utcára.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn két lakos halt meg és 24 szenvedett sérüléseket a Mikolajivot ért orosz támadásokban.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy kora délután az ukrán erők ismételt csapásokat mértek a Mikolajiv megyével szomszédos, javarészt orosz megszállás alá került herszoni régióban lévő hidakra, amelyeken keresztül az orosz csapatok utánpótláshoz juthatnak. A közlés szerint az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek több mint 220 tüzelési feladatot hajtottak végre, amivel további károkat okoztak köztük a megyeszékhelynél lévő Antonyivszkij- és a Darjivszkij-hidakban. A parancsnokság közölte, hogy heves pozícióharcok folynak a déli frontvonal mentén. Az éjszaka folyamán az ukrán bombázók két csapást mértek olyan területekre, amelyeken orosz katonai erőket összpontosítottak.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők több tucat települést ágyúznak és bombáznak Herszon megyében.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta Kijevben Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját - számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség az ukrán elnök sajtószolgálatára hivatkozva.

A NAÜ vezetője a mostanit megelőzően április végén járt Ukrajnában. Grossi most a NAÜ-nek azt a küldöttségét vezeti, amely az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőművet készül felkeresni. A misszióban 14 szakértő kapott helyet Lengyelországból, Litvániából, Kínából, Szerbiából, Franciaországból, Olaszországból, Mexikóból, Albániából, Jordániából és Észak-Macedóniából.

Zelenszkij a találkozó előtt kijelentette: Ukrajna érdekelt abban, hogy a NAÜ missziója eljusson a zaporizzsjai atomerőműhöz. Az államfő hangsúlyozta, hogy Kijev bízik a NAÜ szakembereiben, ugyanakkor elvárja, hogy ne pusztán csak ellenőrizzék a helyzetet a nukleáris létesítményben, hanem szülessenek stratégiai döntések a látogatás eredményeként. „Az állomás ukrán tulajdonban van, és ukrán szakemberek irányítják” – szögezte le. Hangoztatta, hogy sürgősen mihamarabb mentesítsék a fegyverektől az erőművet, vonjanak ki onnan minden orosz katonát, távolítsák el a létesítményből a robbanóanyagokat, és mindenfajta  fegyvert. Hozzátette, hogy az erőműnek ismét az ukrán állam ellenőrzése alá kell kerülnie.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren bejelentette, hogy Kijev elkezdte a kiürítési útvonalak kidolgozását az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetről. „Egyértelmű, hogy Ukrajna számára az állampolgárok élete abszolút prioritás. Ezért már dolgozunk kiürítési útvonalakon a megszállt Krím azon lakosai számára, akik a félsziget felszabadításának idejére szeretnék elhagyni a területet” – írta. Podoljak addig is arra kérte a félsziget összes lakosát, hogy maradjanak távol a katonai létesítményektől és ellenőrizzék, hol vannak biztonságot nyújtó óvóhelyek.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben a Krím félszigeten egyre gyakoribbakká váltak a robbanások Szimferopolban, Szevasztopolban, Bahcsiszarájban, valamint Dzsankoj, Alupka és Jevpatoria közelében.

Petro Andrjusenko, az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei Mariupol polgármesterének tanácsadója arról adott hírt, hogy „éhséglázdás” tört ki az orosz megszállás alá került városban, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt megpróbálta leállítani az élelmiszer-segélyek kiosztását a túl nagy létszámban összegyűlt tömeg miatt. „Tekintettel arra, hogy nem érkezik humanitárius segély a megszállóktól, sokak számára az egyetlen élelemforrás a vöröskereszt humanitárius segélyei. A túl nagy tömeg miatt azonban a vöröskereszt megpróbálta leállítani a kiosztást, ami igazi lázadást váltott ki” – írta kedden a Telegramon.