Az olajmezők megszállását tervezték

London. Az arab olajmezők fegyveres megszállását tervezte az Egyesült Államok az 1973-as arab– izraeli háború utáni olajembargó megtörése végett, és ebben a brit hadseregnek is szerepet szánt. Erre a következtetésre jutott annak idején a brit hírszerzés az újév első napján nyilvánosságra hozott korabeli iratok tanúsága szerint. A brit kormány hagyományosan minden év első napján teszi közzé a 30 évi titkosítás alól felszabaduló kormányzati dokumentumokat. Az idei csomag legnagyobb feltűnést keltő eleme az a 22 oldalas elemzés, amelyet a kormány égisze alatt működő Egyesített Hírszerzési Bizottság (JIC) állított össze 1973 decemberében Edward Heath miniszterelnöknek a Nixon-kormányzat közel-keleti katonai beavatkozási terveiről.

A JIC a dokumentum szerint arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai hadsereg légi szállítású egységei meglepetésszerű rajtaütéssel a szaúdi és a kuvaiti olajmezők megszállására készülnek, arra az esetre, ha az Izrael nyugati támogatása miatt életbe léptetett olajembargó elhúzódna. A brit hírszerzés jelentése szerint a Fehér Ház a brit hadsereget is be akarta volna vonni a hadműveletbe; Nagy-Britanniának Abu Dzabit – esetleg még Bahreint és Katart – kellett volna ellenőrzése alá vonni. Az amerikai tervekkel kapcsolatos brit hírszerzési gyanút alátámasztotta James Schlesinger akkori amerikai védelmi miniszter egy elejtett megjegyzése, amelyet Lord Cromer washingtoni brit nagykövet jelentett haza. Schlesinger a titkosított diplomáciai távirat szerint azt mondta: már „nem teljesen magától értetődő, hogy az USA nem fog katonai erőhöz folyamodni”. Edward Heathből azonban nem elsősorban ez a lehetőség váltott ki indulatokat, hanem az a tény, hogy az olajembargót megelőző Jom Kippur-i háború idején az amerikaiak az ő tudta nélkül rendeltek el globális nukleáris riadót. A 30 éves iratok tanúsága szerint erről a brit miniszterelnök az alsóház éppen zajló vitanapján, hírügynökségi jelentésekből szerzett tudomást. Még az októberi háború előtt az okozott komoly aggályt Londonban, hogy a brit polgári tengerhajózás akkori zászlóshajóját, a Queen Elizabeth 2-t palesztin öngyilkos merénylők támadása érheti. A hajót magas rangú zsidó személyiségek bérelték ki, akik Izrael fennállásának 25. évfordulója alkalmából utaztak a zsidó államba.