Az erdélyi közéletben a jövő vitázik a múlttal

Marosvásárhely. A korábbinál több képviselő, de kevesebb frakció alkotja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség új összetételű vezető testületét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT), amely szombaton Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését. A szövetség belső parlamentjeként működő testületben nyolc frakció megalakulását jelentették be. Az ideológiai, illetve regionális tagolódás szerint létrejött frakciók közül a legnépesebb a Partiumi frakció 27 taggal. Az RMDSZ belső ellenzékeként számon tartott korábbi frakciók most Nemzeti Polgári Centrum néven közös frakciót hoztak létre, s 22 taggal a második legnagyobb csoportot alkotják az SZKT-n belül. Ismét Frunda György szenátort választották meg az SZKT elnökének.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ-nek sokszínűnek kell lennie ahhoz, hogy egységes maradhasson, az SZKT-nak pedig egyidejűleg kell munkájában ezt az egységet és sokszínűséget kifejeznie. „Az erdélyi magyarság ma válaszúton van: felzárkózni vagy elzárkózni, ez a választás tétje” – jelentette ki a politikai vitában. Keményen bírálta mindazokat, akik meg akarják osztani a szövetséget, az erdélyi magyar közösséget pedig cselekvés helyett nagyotmondással, álradikális demagógiával tévesztik meg. „Nem engedhetjük meg, hogy egységes politikai képviselet nélkül maradjon a magyar közösség, de csak a nyitottság, a tolerancia, a demokrácia és a véleményszabadság által tartható meg ez az egység. ” Markó szerint az erdélyi közéletben a jövő vitázik a múlttal, az a kérdés, hogy nagyhangú szólamokkal traktálják-e a magyar közösséget, vagy pedig tégláról téglára rakva építenek számára kézzelfogható és lakható jövőt. Figyelmeztetett arra: egyre nagyobb a szociális elégedetlenség, sokakra könynyen hat az álradikális demagógia. „Ezek az emberek jóhiszeműségükben nem veszik észre, hogy akik arról prédikálnak, vegyük a sorsunkat a kezünkbe, azok éppen most ütik ki sorsunkat a kezünkből” – tette hozzá. Tanulságos példaként említette a kedvezménytörvénynek és módosításának történetét. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem örült annak, hogy az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben, de az RMDSZ azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülésén külön állásfoglalás született az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mostani ülésszakán a kedvezménytörvény, valamint a regionális és kulturális autonómiák ügyében elfogadott jelentések kapcsán. A dokumentum szerint a módosított státustörvény alkalmazható a Magyarországgal szomszédos államokban, és nagy mértékben elősegítheti a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzetek közti bizalmi viszonyt, a magyar nemzeti közösséghez tartozó személyek esélyegyenlőségének javítását is. Az állásfoglalás leszögezi: az RMDSZ vezető testületei prioritásnak tekintik a törvénnyel kapcsolatos viták lezárását mind Magyarországon, mind az érintett térségbeli országokban, mind az Európa Tanácsban, és elvárják a törvény mielőbbi alkalmazását. Az RMDSZ vezető testületei az európai etnikai és nemzetiségi kisebbségek, közösségek helyzetének demokratikus, békés politikai eszközökkel való rendezésében jelentős lépésnek tekintik a regionális és kulturális autonómiákról szóló ajánlást, amelyet a svájci Andreas Gross, a parlamenti közgyűlés alelnökének jelentése alapján fogadott el az Európai Tanács.