Az elnök titka a megfélemlítés és az olajpénz

ÖSSZEFOGLALÓ

Baku. Azerbajdzsánban tegnap zajlott az elnökválasztás; a voksolásnak igazi tétje nem volt, mivel gyakorlatilag mindenki biztosra vette, hogy Ilham Aliyev hivatalban lévő államfőt harmadszor is megválasztják az ország elnökévé. Az első exit poll-felmérések szerint az államfő a szavazatok 83,9 százalékát, az ellenzék jelöltje, Jamil Hasanli történész a voksok 8,2%-át kapta. A központi választási bizottság adatai szerint 5,1 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatta le voksát mintegy 5500 szavazóhelyiségben. A voksolás tisztaságára a FÁK-tagországok és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői ügyeltek. Az 51 éves Aliyev nem kampányolt, elutasította a televíziós vitákban vagy a választási gyűléseken való részvételt. Hívei szerint a gazdasági eredmények beszélnek helyette. Az ország kőolajvagyonából származó sokmilliárd dollárnak köszönhetően az alig 10 millió lakosú országban az utóbbi években nőtt az életszínvonal, a reálbérek 10 százalékkal emelkedtek 2003 és 2012 között. Az ellenzékiek a választás közeledtével megtorló kampányra panaszkodtak: az őrizetbe vételeket és az interneten kifejtett bármilyen kritika elnémítását célzó törvények elfogadását kifogásolták. Ilham Aliyev, aki 2003-ban követte apját, Heydar Aliyevet, a helyi KGB volt vezetőjét és a szovjet kommunista párt politikai bizottságának tagját a hatalomban, 2009-ben népszavazást íratott ki az elnöki tisztség két mandátumra való korlátozásának eltörléséről. 2008-ban a szavazatok 89 százalékával választották újra; a külföldi megfigyelők nem ismerték el a választást szabadnak. Az európai megfigyelők jelenléte ellenére valószínű, hogy a választással kapcsolatos bírálatok süket fülekre találnak, tekintettel arra, hogy Azerbajdzsán a nyugati országok stratégiai fontosságú szénhidrogén-szállítója. (MTI)